A faluszövetség által rendezett faluszeminárium keretében Vass Elek miniszteri tanácsos, a földmívelésügyi minisztérium telepítési osztályának vezetője, tartott nagyszabásu előadást Földbirtokpolitikánk multja és jövője címmel.

Vass Elek előadása kezdetén ismertette a magyar föld történetét a honfoglalástól egészen napjainkig, majd rátért azokra a célokra és elgondolásokra, amelyek a jelenlegi kormány agrárpolitikáját vannak hivatva előmozdítani. A telepítésről szólva, a következőket mondotta:

– A telepítés egyik eszköze lévén birtokpolitikánknak, célkitűzése ebben van adva: arányosabbá tenni a népsűrűséget. Ma hangos az ország a telepítés jelszavától, sokan csodaszert látnak benne, pedig nem az. Kétségtelenül egyik leghatásosabb eszköze birtokpolitikánknak, mégis meg lehet állapítani, hogy helyesen irányított, következetes birtokpolitika mellett alkalmazására szükség nincsen, illetve csak ott és akkor van szükség, amikor néptelen, nagykiterjedésű területek jobb gazdasági kihasználása teszi indokolttá.

Az élet önfenntartásának minden élő lényben uralkodó ösztöne a legjobb telepítő, ez az ösztön az embert hatósági ösztönzés nélkül is arra készteti, hogy elhagyja azt a vidéket, amely maga és utódai számára megélhetésre módot nem ad és olyan helyet keressen, amelyen megélhetései megvannak. A helyes földbirtokpolitikának a feladata az, hogy ennek az örök vándorlásnak, amely a nehezebb életfeltételek közül a könnyebb életfeltételek felé való törekvésben nyilvánul meg, az irányát megszabja és a lehetőségét biztosítsa.

– A birtokmegoszlási és népsűrűségi viszonyok, népesedési szempontok, valamint az a körülmény, hogy az alig lezajlott földreform ellenére még mindig, – jobban mondva már megint ujra egy millión felüli mezőgazdasági nincstelennel kell számolnunk – indították kormányunkat arra, hogy nemzeti munkatervének egyik fontos programmpontjává tegye a belső telepítés megindítását. Az akció megindításához szükséges statisztikai adatok összegyűjtése és a jogszabályok előkészítése folyamatban van. Azokról időelőtti közléseket természetesen nem lehet tenni, meg lehet azonban említeni azokat a főbb irányelveket, amelyekre az akció keresztülvitelénél tekintettel kell lenni.

– Az első figyelembe veendő szempont az, hogy az akció a lehető legkevesebb érdeksérelemmel folytassék le. Meg kell találni a módját annak, hogy a jog és méltányosság határáig azoknak az érdekeik is figyelembe vétessenek, akiknek a tulajdonából a telepítések történnek. Nagy gondot kell fordítani a telepes emberanyag kiválasztására, amelynek szorgalma, szakértelme képes biztosítani a sikert.

Földbérlő-szövetkezetek, járadék-telkek, tartós haszonbérletek révén módot kell találni a kevésbé tehetős, de egyébként telepítésre kiválóan alkalmas polgártársaink földhözjuttatására is. A birtok elaprózódásának megakadályozását célzó különös örökösödési jogszabályok, a létesítendő kis üzemek egészséges hiteléről való gondoskodás, nagy családuaknak kedvezményezése a juttatásnál, a szervezendő kisüzem termelésének értékesítése szövetkezetek révén, mintatelepek beállítása, valamint a telepesek iskolázása, azok mezőgazdasági kulturájának emelése, ezek mind-mind olyan szempontok, amelyekre az akció végrehajtása során feltétlenül figyelemmel kell lenni.

– A telepítésnek folyamatosnak és állandóan hatónak kell lennie. Tulajdonképpen csak kezdete van, a végét látni nem lehet. Tartani kell mindaddig, ameddig ez a föld uj és ujabb gazdasági önállóságra megérett mezőgazdasági népességet ad hazánknak, olyan népességet, amelyet életviszonyai a földhöz kötnek és amelynek a számára e földnek kenyeret kell adnia. Sok-sok ezer uj, egészséges, a termelés és fogyasztás számító tényezőivé tett kisbirtokos család, erőteljes felnövő uj magyar generáció lebeg a telepítés előtt ideálként. Csak ily akció járulhat hozzá ahhoz, hogy hazánk megelégedett és egészséges ország legyen befelé és tekintélyes a maga jogait, életigényeit érvényesíteni akaró és tudó ország kifelé.