Berlin, augusztus 26.
Vasárnap Koblenz mellett Saar-Ehrenbreitstein ősi várában hatalmas tüntetés folyt le, amelynek célja az volt, hogy gigantikus méreteivel hirdesse a világ előtt: „A Saarvidék Németországé!” Ugyanekkor ellentüntetés zajlott le Sulzbachban, ahol a szociálisták étsa kommunisták a Saarvidék visszacsatolása ellen tiltakoztak. A két egyidejűleg lezajlott és egymással élesen szemben álló demonstráció Európaszerte azt az aggodalmat ébresztette, hogy a Saarvidék vasárnap véres események színhelye lesz.

Francia, angol és olasz ujságirók százai érkezetek Saarbrückenbe, hogy közvetlen szemtanui legyenek annak a páratlanul izgalmas eseménynek, amikor Hitler megütközik ellenfeleivel. Ez az összeütközés elmaradt. A kancellár ugyan hatalmas beszédet mondott, amely az egész világhoz szólt, s amely elsősorban természetesen a népszavazás eredményét akarta befolyásolni, de Dimitrov, a Reichstag-pör bolgár vádlottja, nem jelent meg a szocialista-kommunista gyűlésen és Papen sem szólalt fel Ehrenbreitensteinban, ami pedig a vasárnap egyik különösen érdekes eseménye lett volna.

A volt alkancellár ugyanit saarvidéki birtokán, Wallerfaugenben hirtelen megbetegedett és így elmaradt az a szenzáció, hogy a birodalom bécsi követe aktív diplomata létéra politikai agitációban vegyen részt, ami ellen a francia sajtó már jóelőre hevesen tiltakozott.

Berlinből és a birodalom minden részéből különvonatok százai szállították a nagy tüntetés résztvevőit, negyvenötezer ember pedig ötezer teherautomobilon érkezett. Az ősi vár környékén felállított megafonok szavát így több mint 300.000 ember hallgatta végig.

Az első szónok Bückel, a Saarvidék-birodalmi kormánybiztosa és ebben a minőségben Papen utóda volt. Hangos pfujolás közben beszélt arról, hogy a Saarvidéken is vannak olyanok, akik a jelenlegi állapot fenntartását akarják és hogy mozgalom indult meg annak érdekében, hogy
a január 13-ára kitűzött saarvidéki népszavazást egy másik népszavazás kövesse, amelyet a Hitler-rezsim megbuktatása után tartanának meg.

Ugyanakkor, amidőn ez a beszéd elhangzott, a sulzbachi ellentüntetés vezérszónoka, Braun volt porosz miniszterelnök, a megsemmisült német szociáldemokratapárt egyik elmenekült vezére, példátlan élességgel támadta Hitlert és uralmát, azt ajánlotta a Saarvidék népének, hogy szavazzon a visszacsatolás ellen, ha nem akarja a jogtalanság igájába hajtani a fejét.

Hitler kancellár, mielőtt az ehrenbreitensteini beszédét elmondotta volna, fogadta a birodalom tíz tartományából érkezett futó-staféták tisztelgését. A beszéde megértést hirdetett Franciaország felé!

De ugyanakkor erőteljesen hangsúlyozta Hitler, hogy belpolitikai célkitűzéseiből nem enged:
- Nem engedünk célkitűzéseinkből. - kiáltotta harsogó hangon a kancellár, - a külföld ezen hiába mesterkedik. Vannak a külföldön klikkek, amelyek azt hiszik, hogy bojkottal, gazdasági terrorcselekményekkel bennünket befolyásolhatnak és a birodalom gazdasági újjáépítését megakadályozhatják. Üzenem nekik, hogy csalódni fognak!