Budapest székesfővárosnak az idegenforgalom kérdésében épúgy vezető szerepe van Magyarországon, mint annyi más tekintetben is. Munkatársunknak alkalma volt beszélnie az aktuális problémákról az idegenforgalom ügyének egyik legszakavatottabb ismerőjével és magasrangú vezetőjével.
– Hová sorolják be az illetékesek Budapest jövője szempontjából az idegenforgalom ügyét?
– Talán első pillanatra szinte hihetetlennek tűnik – hangzott a válasz -, de meg kell mondanom, hogy a város vezetősége és a kormány is a feladatok között legelső helyre állította Budapest idegenforgalmi kiépítését.

Ennek az oka az, hogy a fővárosra vonatkozóan a fejlődés útja egyedül és kizárólag az idegenforgalom hatalmas megnövekedésén keresztül vezet.
– Változott ez az idegenforgalmi politika, amelyről évek óta annyi szó esik?
– Rendkívüli mértékben. Kezdetben az volt a cél csupán, hogy tudomást vegyenek Magyarország és Budapest létezéséről és ha bármilyen futólag is, de megtekintsék. Ma: ez másodrendű lett. Ma a fürdő a legfőbb tényező, mert a fürdő hetekre ide tudja kötni az idegent. Mert idejön az idegen, de hogy itt is maradjon, ehhez a fürdők intézményes fejlesztése szükséges.

– Mi hiányzik ahhoz, hogy Budapest igazi fürdőváros legyen?
– Nagyon kevés. A legfőbb adottságaink megvannak: csak a fürdőrayonok kialakítása van hátra. Vannak szépséghibák, mint például a Rudasfürdő elavult épülete, vagy a Rácfürdő melletti szemétlerakodó. Már elintézett dolog, hogy a főváros a partbérleti szerződést nem hosszabbítja meg. Végül is egy pár homokfuvarozó érdekében nem lehet zsákuccába vinni a fürdőpolitikát.
– De mi lesz a Rudasfürdővel?
– Igy nem maradhat, ahogy van. Modern ivócsarnok kerül oda, a középosztálynak hatalmas szálló és olyan berendezkedés, hogy a fürdő a súlyosabb betegek számára is kifogástalanul felhasználható legyen.
– A Széchenyi fürdőnél?
– Ugyanez az eset. Ott már rendelkezésére is bocsátottak a városnak újrendszerű fúrógépet, mert kevés a víz. Ma melegvízzel kell fűteni a strandfürdő vizét! A fedezet már megvan erre. A főváros a Széchenyi fürdőben ötven szobás deperidanceot létesít kizárólag a súlyos betegek számára.

– Ma mi a helyzet a súlyos betegeknek a fürdőkben való gyógyítását illetően?
– Nagyon rossz. A Gellért-, a Lukács- és Császárfürdők kivételével egyetlen budapesti fürdő sem tud súlyos beteget ellátni, csak bejárókat. Miután pedig hovatovább reumára specializálódik Budapest, mint a gyógyfürdők városa, thermális vizekben való gazdagsága okán, természetes, hogy valamennyi gyógyfürdő mellé legalább ötven szobás, a súlyos betegek befogadására alkalmas gyógyszállót kell építeni.
– Mi történik a reumakórházzal?
– A Rácfürdő megvásárlásával ez a probléma megoldottnak tekinthető. A Gellért lesz a luxusszálló, a Rudasfürdő a középosztály gyógyszállója, a Rácfürdőt pedig a szegényebb betegek igényeinek a kielégítésére tesszük alkalmassá. Itt csoportosítjuk az ingyenesen, vagy mérsékelt díjazás mellett kezelt betegeket.

– Tudományosan feltárták már a főváros teljes fürdőkincsét?
– Szó sincs róla. Egy kis részletét állapították meg eddig. Most a legfontosabb feladat a budapesti gyógyvizek tudományos feldolgozása. A budapesti fürdőkörzeti beosztás, a fürdőrayonok után érdeklődtünk. A fürdőtörvény végre módot arra, hogy kijelölhessék Budapest három gyógyfürdő övezetét. Ez azért fontos, mert eddig sem a kormány, sem a főváros nem tudott dönteni arról, milyen területek tartozzanak ebbe a gyógyfürdő védő-övezetbe, milyen területek vannak a fürdők speciális igényeinek alárendelve.