A kókuszpálma (Cocos nucifera) a trópusi vidékek elmaradhatatlan dísze, mely megadja a trópusi tájék jellegzetes külsejét. Pálmafa nélkül a trópus nem is volna trópus. Emellett a trópusok egyik leghasznosabb és legbecsesebb növénye. Még talán a bambusznál is hasznosabb és jelentősebb; márpedig bambusz nélkül a trópusi élet elképzelhetetlen.

Hosszú egyenes törzsének, mely csúcsán a hatalmas levélkoronát és a gyümölcsöket viseli, gyökere úgyszólván nincsen, csak 30-40 cm hosszú, de vékony gyökérszálak tartják a fát; ezekből olyan hatalmas tömeg van egy-egy fa körül, hogy csak a legnagyobb vihar tudja a fát kidönteni a földből. A kókuszpálmának a gyökere az az egyetlen rész, amelyet semmire sem használnak fel. Minden, ami a gyökéren felül van, az használható és mint látni fogjuk, bámulatosan sok dolgot készít belőle a bennszülött.

A törzse 15-20 méter magasra is megnő. Kőkemény külső kéreg borítja a törzset, borítva a lehullott levelek gyűrűszerű sebhelyeivel, melyekből a korát is leolvashatjuk. Az ujjnyi vastag kéreg alatt, durva barna rostokkal (a törzs szállító nyalábjaival) van tele a fa törzse Minél öregebb a fa, annál tömörebbek annál keményebbek a rostok.

A kókuszpálma törzse kiválóan alkalmas hídpillérnek, mert a vízben évekig sem rothad meg. De nagyszerűen használható folyók áthidalásira is. Tíz-tizenöt méter széles folyó egyetlen törzzsel áthidalható anélkül, hogy a vízben pillérekkel kellene alátámasztani. A kókuszpálma törzse ugyanis sohasem törik el, a kemény külső kéreg és a belső rostok bámulatosan rugalmas és mégis nagy ellenállóképességű anyagot adnak. Ha a törzsből eltávolítjuk a belső rostokat, természetes csövet kapunk.

A bennszülöttek legtöbbször hosszában kettévágják a kókuszpálma törzsét, így könnyebben vághatják a rostokat. A két, féltörzs, mint a vízvezető csatorna használható. A rizsföldek vizet így vezetik utakon, völgyeken, szakadékokon keresztül. A kókuszfa törzséből készült víz vezetőcsatornák évekig használhatók.

Könnyen elképzelhető, hogy a kókuszpálma törzsét minden olyan munkánál felhasználhatják, ahol erős és feltétlenül megbízható faanyagra van szükség. Leginkább azonban csak ideiglenes anyagnak használják, mert pár év múlva a belső rostok elrothadnak így a törzs sokat veszít eredeti ellenállóképességéből.

A törzsben lévő durva rostokkal szalmazsákokat tömnek vagy apróra vagdalva, mint csomagolóanyag használatos, törékeny tárgyak közé dugva. A törzsnek alsó részében, amely közel van a földhöz, a belső rost kőkemények és a külső kéreggel össze vannak nőve. A törzsnek ez a része pompás anyag dísztárgyak készítésére.

Hamutálcák, dohányzókészletek stb. készülnek belőle. A rozsdabarna vöröses fát a rostok szálai a legszebben„erezik”. Egyes vidékeken valóságos művészetté fejlesztették a kókuszpálma törzséből faragott dísztárgyak készítését.