Szófia, október 29.
Balkán feszült figyelemmel vár: vajjon létrejön-e a balkáni blokk, vagy pedig a megalakításra irányuló törekvések újból a diplomáciai tárgyalások homokjába fognak fulladni? A Balkán-blokk megteremtésére irányuló diplomáciai hadjárat mögött Franciaország és Olaszország áll. A két nagyhatalmat a német előretörés bizonyos elvi megegyezésre kényszerítette úgy a Dunavölgye, mint a Balkán-félsziget hatalmi és gazdasági viszonyai rendezésének kérdésében.

Úgy a francia, mint az olasz politika ma már kölcsönös engedményekre hajlandó, hogy a befolyásuk alatt álló kisebb államok két egységes és erős blokkba legyenek összefoghatók. A cél ma már nyilvánvalóan az, hogy a kisantant, Magyarország és Ausztria részvételével egy dunai, Románia, Jugoszlávia, Görögország, Törökország és Bulgária részvételével pedig egy balkáni blokk alakuljon ki.

Az a bizonyos, hogy mindkét államcsoport Magyarország és Bulgária részvétele nélkül elképzelhetetlen, viszont mind a két legyőzött és lefegyverzett ország szívósan ragaszkodik ahhoz, hogy a tervezett államcsoportokba való belépése politikai kívánságainak részben való teljesítését jelentse.

Bolgár politikai körökben ma már nyíltan bevallják, hogy a Bulgáriára nehezedő politikai és gazdasági nyomás egyre növekszik.

Magyar szempontból Bulgária magatartása azért bír rendkívüli fontossággal, mert ha a nagyhatalmaknak sikerül a balkáni blokkot Bulgária részvételével megalakítani, akkor a dunai államcsoport szervezése nyomban az európai politika homlokterébe nyomul.

Bolgár politikai körök felfogása szerint a helyzet kulcsa e pillanatban Olaszország kezében van, mert az olasz kormánynak még mindig kellő hatalmi eszközök állnak rendelkezésére, hogy úgy a bolgár, mint a magyar nemzeti törekvéseknek olyan nyomatékot adjon, hogy a tervezett kettős blokk, a dunai és a balkáni államcsoport megalakulása egyidejűleg a magyar bolgár politikai célkitűzésének fokozatos megvalósítását is jelentse.