Gyorsvonati sebességgel száguldó hajó a Dunán
Nagy meglepetés volt a nagyközönség számára, amikor néhány nap előtt cikkek és fényképek jelentek meg a napilapokban arról az ujtipusu motorhajóról, amelyen a Kormányzó Úr és a kormány néhány tagja kiment a csepeli kikötőbe, hogy megtekintsék az ott horgonyzó tengerjáró hajót, az Apollinárist.
Bármilyen érdekes is, hogy ime megjelent Budapest kikötőjében az első tengeri hajó, mégis háttérbe szoritotta a közönség szemében az a kis motoros vizijármü, amilyet még senkisem látott. Napokig csak erről a hajóról beszéltek az emberek, amely csaknem gyorsvonatsebességgel száguld a Duna hátán. El kell ismerni, hogy meg is érdemli ez a hajó a nagy érdeklődést, hiszen szinte uj korszakot fog jelenteni a dunai közlekedés történetében.
Az otthonában kerestük fel azt az uj vizijármüvet, a m. kir. folyamőrség megyeri kikötőjében. Alkalmunk volt a hajó egyik tervezőjével beszélgetni, aki kész örömmel vállalkozott arra, hogy a Delfin nevü csodahajót megmutassa és amit lehet, megmagyarázzon.
Az első különbség a Delfin és a többi vizijármüvek között a hajó formája.
A Delfin, eltérően a rendes vizijármüvektől, hogy mindennapi hasonlattal éljünk, körteformáju és ugy fekszik a vizen, hogy a körte szélesebb, kerek része van elöl s a keskenyebb csucsrésze hátul. A hajó ugyszólván alig merül a vizbe. Az elülső rész szinte teljesen a levegőben uszik, de a valamivel mélyebben járó hátsórész sem merül mélyebben, mint hét centiméternyire a vizbe.
A második és leglényegesebb különbség a Delfin és a rendes vizijármüvek között az, hogy ezt a hajót nem vizben forgó propellercsavar, hanem légcsavar hajtja, ami a hajó hátsó részén van elhelyezve. A hajót egy 500 lóerős motor hajtja, s ez nem a hajótestben nyert elhelyezést, hanem ugyancsak a hátulsó részen, a hajó tetejére épitett kis motorházban. Ezzel a motorral a hajó könnyen tartja az óránkénti 52-58 kilométeres sebességet, de elértek már ezzel a géppel ár ellen több, mint hetven kilométeres óránkénti sebességet is.
Nagy előnye a hajó motoros hajtásának, hogy nincs szükség a gőzhajók nagy személyzetére. Egyetlen gépész olyan nyugodtan és biztosan kezelheti ezt a hatalmas masinát, mint ahogyan a soffőr vezeti az automobilját. A gépház berendezése is hasonlit valahogy az autók kapcsolótáblájához. A tulajdonképpeni vezetést azonban nem a gépész végzi, hanem a parancsnok, akinek a fülkéje a hajótest fölött van: itt van a kormányszerkezet is, s innen telefonon közli a hajó parancsnoka utasitásait a gépet kezelő gépésszel.
A Delfin tulajdonképpen csak kisérleti hajó még.
Kis motorcsónak, amely a személyzeten kivül mindössze tizenkét utast vihet kényelmesen berendezett utasfülkéjében. De ennek a kis hajónak tökéletes eredményei bebizonyitották, hogy semmi akadálya sincs annak, hogy ugyanezen az elv alapján nagy hajókat is épitsenek, amelyek forradalmasitanák a folyami közlekedést. Nem kell másra gondolni, mint arra, hogy egy ilyen hajóval öt óra alatt Bécsbe utazhatunk, tehát körülbelül ugyanannyi idő alatt, mint gyorsvonattal, de – és ez bizony ma a legfontosabb – sokkal olcsóbban.
Amint vezetőnk mondotta, már tárgyalnak is arról, hogy a Delfin mintájára megépitik az első nagy dunai légcsavaros személyhajót s talán már a jövő tavasszal forgalomba is helyezik.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!