MacDonald angol miniszterelnök üzente, amelyet Genfből Magyarországnak küldött, a társadalom legszélesebb rétegeiben visszhangra talált. „Minden ellentétes hiresztelés dacára - állapította meg MacDonald - Magyarország sziklaszilárdan áll a közép-európai hullámokkal szemben és kétségem sincs már arranézve, hogy bármilyen új kavarodás felidézése éppen az ezeréves keresztény országtól van a legtávolabb.”

Az angol miniszterelnök hangja szinte ünnepélyesen cseng, amikor így folytatja: "Magyarország számára csak azt üzenhetem, fejezze ki a hivatalos politika azt, amit a nép érez, akar és gondol... Legyen védőbástya mindenféle pestis és szélsőséges megsemmisítő törekvés ellen és akkor a jövő előbb vagy utóbb kétségtelenül meg fogja érlelni a magyar nép rendkívüli szorgalmának és munkakészségének áldásos kalászát.”

Munkatársunk vasárnap délben felkereste Gömbös Gyula miniszterelnököt, akit megkértünk, hogy MacDonald angol miniszterelnök nyilatkozatáról fejtse ki a magyar kormány álláspontját.
Gömbös miniszterelnök a következő, kül- és belpolitikai szempontból egyaránt rendkívül fontos nyilatkozatot tette.

A miniszterelnök válasza MacDonaldnak
- Amikor Mac Donald angol miniszterelnök Magyarországra vonatkozóan megtette ismeretes genfi nyilatkozatát, amelynek lényege a mi szempontunkból az a mondat: „legyen Magyarország védőbástya mindenfele pestis és szélsőséges megsemmisítő törekvés ellen”, akkor tulajdonképpen a multra vonatkozóan elismerését fejezte országunkkal szemben, a jövőre vonatkozóan pedig biztatásnak szánhatta nyilatkozatát. A magam részéről MacDonald szavai alapján is megerősítve látom, hogy politikai vonalvezetésem helyes. Ennek lényege - amint ezt már többízben hangsúlyoztam: rend, nyugalom, lelkiegyensúly és ezek nyomán a munka befelé, béke, józanság, nemzetközi gazdasági együttműködés kifelé.

Csodálkoznom kell azon, hogy az utóbbi időkben hisztériára emlékeztető hírek látnak a világsajtó egyrészében napvilágot. Háború? Kinek jutnak eszébe alig másfél évtizeddel a világháború után újból ehez a politikai fegyverhez nyúlni? Az vagy nem tudja mi a háború, vagy nem ismerte fel annak következményeit, vagy pedig annyira lelkiismeretlen, hogy le kell bunkózni!

Kérdezem, a világgazdasági válság és az ezzel járó sok szociális baj nem a háború következménye-e? Kérdezem, az a dekadencia, amelynek vonalában az egész polgári világ csúszik lefelé, nem a háború következményeire vezethető-e vissza? De folytathatnám a politikai, társadalmi és szocialista betegségek egész sorozatának felsorolását, hogy rámutassak az elmúlt világháború súlyos következményeire. És ha ez így van, akkor az is igaz, hogy egy új háború következményei az adott helyzetben még katasztrófálisabbak lennének mindenkire, akinek még van vesztenivalója.

Magyarország ezekkel a hírekkel szemben nyugodt atmoszférában éli életét. Megvan az abszolút polgári rend és jogbiztonság. Nálunk nincsenek és nem is lesznek kilengések semmiféle irányban. Itt mindenki vágyódik a nyugodt evolucióra és a gazdasági prosperitás bekövetkezésére. És mert ilyen a helyzet befelé, oda fogunk hatni, hogy kifelé is megtartsuk politikai vonalvezetésünk teljes józanságát.

A jelszó a béke és nem a kaland. Ezért ezúttal is figyelmeztettek mindenkit, óvakodjék a politikai csempészek dugárujától! Ne üljön fel a rémhírterjesztőknek! Menjen mindenki a békés termelőmunka útján magyar öntudattal: azzal, hogy jövőnk a józanság én nem a „pestis és szélsőségek” útján keresendő.

Ha mások el is vesztik józan ítélőképességüket, mi maradjunk olyan józanok és reálisak, mint a magyar szántóvető. Ebben látom ma történelmi szerepünket, már csak azért is, mert bizom abban, hogy így biztosíthatjuk a magyar igazságot az igazi egyenjogúság jegyében.