Newyork, február végén

Az amerikai válság nem gazdasági és nem pénzügyi válság, hanem társadalmi válság, amelyet csak pénzügyi és gazdasági eszközökkel lehetetlen megoldani. Amerika a számok országa, számok világítják meg éles fénnyel, ami ma odaát történik.

A Federal Reserve Bank utolsó jelentése szerint egy héten 113 millió aranyat veszített.
A bankjegyforgalom az utolsó héten 732 millió dollárral növekedett. A többlet a mult évi forgalomhoz képest 1137 millió s a bankjegyforgalom 6270 millió dollár körül mozog, ami az eddig elért legnagyobb bankjegytömeg és másfélmilliárddal haladja meg a normális bankjegyszükségletet.

Másfélmilliárd bankjegy van elrejtve, eldugva, ennyit vontak ki az emberek, megriadt betevők a forgalomból. Az amerikai államkincstár rendkívüli nehézségekkel küzd, mert a normális deficiten kívül ebben az évben 11.3 milliárd állami tartozás jár le, ezek közül március első felében félmilliárd dollár. Miből fedezi, mikor a bankjegyforgalom már veszedelmesen fel van vizezve?

A Reconstruction Finance Corporation hárommilliárdnyi alaptőkéjét már kihelyezte, minden szabad tőkéje százmillió dollár, mivel a kihelyezett nagy kölcsönöket a megrendült vállalatok nem tudják visszafizetni. Ez a mentőintézet, amelyhez Hoover annyi reményt fűzött, kudarcot vallott, mert mint kiderült, nagy tőkéit igen egyoldalúan helyezte ki. Owen Young csikágói bankja bár nem volt több, mint 95 millió betétje, 90 millió hitelt kapott. Egyetlen vasúttársaság 17 millió dollárral csökkentette a Reconstr. Corp. Pénzkészleteit.

Az államoknak több mint felében moratórium van, ahol még szabad a bankjegyforgalom, onnan mint vérző seben át szivárog ki Amerika egymilliárdot meghaladó szabad aranykészlete.

A mezőgazdasági ingatlanvagyon értéke 50 milliárdról 25 milliárdra csökkent. A farmerek fele reménytelenül el van adósodva. A farmeradósságok összege kilencmilliárd dollár, ennek a fele teljesen behajthatatlan. Árveréseket a farmerek ellen életveszélyes foganatosítani.

Amerikai iparvállalatok egész sora költözködik át Kanadába.
A kanadai dollár 12 százalékos értékcsökkenése miatt Amerika gabonakivitele veszedelmesen esett. Az amerikai és kanadai búzakivitel 1931 első felében úgy aránylott egymáshoz, mint 88:78, 1932 második felében Kanada 140, az Egyesült Államok csak 24 millió bushel búzát exportáltak.

A látható búzakészletek Amerikában aggasztó tömegre növekedtek, több mint 300 millió bushelt tesznek ki. Mi lesz a jövő évi terméssel?

A városi ingatlanok értéke is rohamosan csökkent, mert az elmúlt évben egy milliárd dollár értékű házat árvereztek el. Amerika nyugati államaiban városok százaiban már nem a dollár, hanem a pótpénz, a helyi bankjegy, a script van forgalomban, ezzel bonyolítják le különösen Nyugaton a forgalmat, mint ötven évvel ezelőtt, az első telepesek korában.

Mindennél veszedelmesebb azonban a defaitizmus láza, amely néhány nap óta egyre szélesebb körben terjed Amerikában. Mi más az infláció, mint a lemondás, a meghátrálás, a vereség bevallása, az ellenőrizhetetlen, vad és garázda erők felszabadítása. Ma már inflációt követelnek a farmerek, a hivatalnokok, a bajba jutott bankárok, s olyan komoly ujság, mint a Chicago Tribune is óvatosan, de érthetően az infláció mellett emeli fel szavát.

Közben Párizsban nem jegyzik a dollárt, Anglia dollárt vásárol ugyan, hogy a font ugrásszerű emelkedését megakadályozza, de a dollártételeket nyomban aranyra változtatja. S a háttérben a komor veszedelem, a füstfellegek, amelyek rombadőlt kínai városok fölött gomolyognak, a japán imperializmus előretörése Amerika keleti piacain, s a csendes tengeri háború kisértete, amely egyre komorabban vetül fel az amerikai égre.