Párizs, február vége

A nagy divatszalonokban zárt ajtók mögött és a legbennfentesebb divatszakértők előtt már javában zajlik a tavaszi nagy felvonulása. A Café de la Paixben, a pesti divatszakértők találkozóhelyén, egy-egy aperitif mellett ismerős arcokat látunk és édes, zengzetes anyanyelvünket halljuk: Patou, Chanel, Schiaparelli, Lanvin, gyapjú, len, vászon, piké, tailleur, ensemble, metró, tülekedés, ajánlólevelek – végül mindenáron bejutni...pénzért vagy könyökkel- inkább az utóbbival bejutni...-ez itt most életkérdés.

Káprázatos délutáni és estélyi ruhák, de a sport - és délelőtti ruhák egyszerűek, reálisak, praktikusak.
Például egy és ugyanazon kosztüm két kosztümöt jelenthet a tulajdonosának egy blúz vagy egy garnitúra (sál és öv) változtatásával.

Lucile Paray azsúrral díszített zsákvászonkosztümben debütált és Pest, amely általában nem rajong az azsúrért, az idén mégis kénytelen lesz elfogadni, mert az 1933-as párizsi divat az azsúr és szegődíszítések jegyében indul meg.

A durva szőttesek mellett – ki hitte volna? - még mindig él a ribulding is, amelyben az idén saját színével a legkülönbözőbb apró kockák és csíkozások vannak beleszőve. Újult erővel indul csatába az imprimé. Úton útfélen mousselin imprimé, crep de Chine imprimé, sőt vászonimprimé ruhákat látunk a párizsi szalónokban. Legtöbbjét az alapszínnel azonos színű és imprimével bélelet szővet vagy selyemkabát egészíti ki. A mousselin azonban most már nem lágy és puha esésű, hanem mindig keményítve van. Nagyon divatosak a kosztümök az ensembiék. Gombot alig látni, inkább klippekkel és csatokkal díszítenek.

A nagy újítás: a kabátoknak nincs gallérjuk. A gallérokat színes sálak és szalagcsokrok helyettesítik. Szinekben vezet a beige, drapp barna, levendulakék, fehér és fekete. A délelőtti ruhák erősen megrövidültek, aminek hírét a karcsú bokájú pesti asszonyok és lányok biztosan örömmel fogadják. Egyszerűek, fiatalosak az új délelőtti ruhák, amelyeknek szinte előírásos ékessége a hófehér Enon - vászon vagy pikégallér vagy a nagy piké csokor. Ezeket a csinos és olcsó gallérokat kitűnően lehet felhasználni a tavaszi ruhák átalakításánál, aminél a divatos szegőzés és azsúr is nagy segítségünkre lesz.

Nem szabad megfeledkezni a szalmából fonott vagy spárgából készült lakkozott övekről sem. Gyönyörű kosztümöt láttam: barna szoknya, barna, beige nagy pepitás egyenes kabátkával, barna blouse, beige barna sállal és a ruha befejezéséül kesztyű, amely tenyéren barna bőr, felül beige pepita szövet. Minthogy a kabátok ujjai csak háromnegyed hosszúak, sőt nem egy kabátnak nincs is ujja, a kesztyű fontos szerephez jut a tavaszi divatban.

Olyan kesztyű-luxus, mint most, talán sohasem volt Párizsban. És még egy különlegesség: nagy divat a majomprém! Marcel Rochasnak van egy ensembléje: fekete szaténszoknya, beigeszövet- casaque, amelynek ujját könyöktől kezdve fényes, hosszú szálú majomprém borítja. Ennek a ruhának nagy sikere van... Érdekes volt Patou levendulakék-színű estélyi ruhája, amelynek öve és kabátja meggypiros és zöld bársonnyal volt kombinálva és Jean Charles Worth-nak pompás vacsorázó ruhája: földigérő fekete ciré-ruha, méregzöld pamutból horgolt puffos ujjakkal és szorosan csukódó arany mandzsettákkal. Amikor Worth mannequinje megjelent ebben a ruhában, a nézők közt helyet foglaló hölgyek lázasan jegyzetelni kezdek. Alighanem találkozunk még vele a pesti szalonokban....

Nem fogunk találkozni azonban azzal a gyönyörű mannequinnel, aki Chanel-nél a toilettek felvonultatása közben, egyszerre csak odafordult hozzám és legnagyobb meglepetésemre magyarul kérdezte: Hogy tetszik ez a ruha művésznő?
Kiderült, hogy Chanel legszebb mannequinje magyar lány.