Csipkerózsika kerek száz esztendeig aludt egyfolytában. Az egyik misztikus mese hőse, aki elvesztette árnyékát, tíz esztendeig nem hunyta le szemét. Az emberi álom a legrejtélyesebb és legérdekesebb funkciók egyike. Nem véletlen, hogy már az ősi Egyiptomban voltak álomfejlők, akik az alvásközben látott képet, álmok jelentőségét megfejteni, megmagyarázni igyekeztek.

Álmunkban az öntudat megszűkítve, korlátozottan működik, a fantázia viszont szabadjára engedve csapong és azok a gondolatok, vágyak, hajlandóságok is felszínre kerülnek álmainkban, melyek világos nappal öntudatunk alatt lappanganak. A lélektan egyik modern iskolája, a lélekelemzés, pszichóanalizis például azt állítja, hogy az ember meztelen lelke kizárólag álmaiban mutatkozik meg.

Évezredek óta divat az álomfejtés, melynek bonyolult szabályai, furcsa jelképei vannak. Ezúttal azonban nem az álomfejtéssel, hanem az alvás, az álom folyamatának furcsaságaival akarunk foglalkozni.

Tudományosan bebizonyított tény, hogy alvás szempontjából az egész emberiség két csoportra oszlik: az este és a reggelalvókra. Vannak emberek, akiknek este 7 árakor már szinte leragad a szeme, az ilyen emberek korán fekszenek és korán kelnek. Első álmuk a legmélyebb. Színházban rendszerint elalszanak, este sehova nem járnak, éppen e tulajdonságuk miatt. Reggel viszont az elsők közüli vannak talpon.

Az emberek másik csoportja: az úgynevezett nappalalvók. Az ilyen ember a késő éjszakai órákig fennmarad, éjfél előtt soha nem tud lefeküdni. Reggel viszont nem tud soha idejében fölkelni, munkából, hivatalból elkésik. „Bohém” „az éjszaka lovagja”, mondja rá a köznyelv, pedig szegény embernek legtöbbször semmi köze a bohémséghez. Mindössze a reggelalvók csoportjába tartozik, vagyis azokéba, akiknek álma reggelfelé a legmélyebb és légfrissítőbb.

Hogyan alszunk? Pár hét előtt történt, hogy az egyik amerikai pszichológiai laboratórium megfilmesítette az ember álmát attól kezdve, hogy ágyba fekszik, egészen addig, amíg fölébred. A kísérleti személy fekete hálóruhát és szemellenzőt viselt, hogy a fotografálás fénye ne bántsa. S a filmfölvétel eredménye egészen meglepő volt, kiderült, hogy az ember álmában egy éjszaka átlag háromszázszor változtatja helyét.

Mese az tehát, amivel egyes emberek szoktak dicsekedni: „jobboldalamra fordulok este és meg sem mozdulok, míg reggel föl nem ébredek”. Melyik álom a legegészségesebb? Kétségtelen, hogy az éjfélelőtti álom a legüdítőbb, ebből a van a legtöbb haszna az emberi testnek. A történelem egész sereg olyan kínáló személyiséget mutat, akik szinte abnormálisan korán feküdtek és korán kellek.

Cromwell Olivér, az angol forradalom vezére, például kivétel nélkül minden este már 9 órakor ágyban volt, reggel 4 órakor már íróasztalánál ült. Sully, a nagy miniszter, pláne már 7 órakor esténként mély álomba merült és reggel 3 órakor már nem tudott aludni.

Az emberi akaraterő szabályozni tudja álmunkat is. Egész sereg olyan ember volt és van, aki tetszésszerint tudta és tudja szabályozni álmát. Erzsébet, Angolország királynője, például évtizedekig beérte 3-4 órai alvással. Tizenkettő előtt sohasem feküdt le, hajnalban pedig elsőnek ébredt.

Még csodálatosabb és rejtélyesebb volt Napóleon alvási képessége. A császár bárhol és bármikor tudott aludni lovon, ülve, állva, sőt még csata előtt is. Még különösebb volt az a képessége, hogy ő volt a világ első „részletalvó” embere. Egyáltalán nem ragaszkodott az éjjeli álomhoz. Néha délelőtt aludt egy órát és délután egyet, az egész éjjelt és nappalt frissen töltötte ilyenkor.

Az ember tehát szabályozni tudja alvását, bizonyítja ezt az is, hogy később Szent Ilona-szigetén, mikor aztán jutott Napóleonnak ideje alvásra is, este tíztől reggel kilencig tudott nyugodtan aludni.