Bécs, május 14.
Az osztrák, Heimatschutz: 40.000 kitünően fegyelmezett és felfegyverezett katona – akikből tíz százalékot a genfi leszerelési konferenciára való tekintettel nem illik észrevenni – vonult fel vasárnap Schönbrunnban, hogy ott a törökök felett aratott asperni győzelem két és félszázados fordulóján hitet tegyen Ausztria önállósága mellett és végeredményben – Hitler Németországa ellen. Ez a mai nap legnagyobb jelentősége és ha az osztrák kormánynak ennek tüntető dokumentálása volt a szándéka, úgy az egész világ láthatja, hogy Ausztria szembefordult a hitleri Németország beolvasztó törekvéseivel.

A Hitler által kiküldött két német miniszter számára valóságos asperni vereség volt az asperni repülőtérre való megérkezés, hiszen eddig még alig fordult elő, hogy egy idegen ország minisztereit a rendőrség alelnöke úgy üdvözölje, mint ahogy Franck dr.-t és társaságát fogadták és meglehetősen kellemetlen volt az az autóút is, amelyet a horogkeresztes vendégek Bécs munkáslakta kerületein át megtettel a városházáig. A horogkeresztes miniszterlátogatást nem másnak szánták Berlinben, mint hogy elrontsák vele a bécsi nagy Heimatschutz ünnepet. De ez az ünneprontás tökéletes csődöt mondott és a két német miniszter megröviditve itt tartózkodását, vasárnap délben Grácba repült, hogy ottani híveik ünneplésében keressek kárpótlást a bécsi kudarcért.

A nap politikai eseménye Dollfuss kancellár beszéde volt. Percekig tartó tapssal és éljenzéssel fogadták, kormányfőt hasonló lelkesedéssel ritkán ünnepel a tömeg. Dullfuss a kormány nevében üdvözölte a Heimatschutzot és köszönetet mondott ezért a napért, amelynek jelentősége minden várakozást felülmúl.

- A feladat, - folytatta – 250 év előtt az akkori kis Bécsnek a felmentése volt a török veszedelem alól. Akkor ennek a győzelemnek egy Starhemberg volt a vezére és hőse. Az, hogy 40.000 Heimatschützler hallgatott egy késői utódjának szavára és megjelent az ő hívására, mutatja, hogy a mai nap nemcsak egy történelmi mult ünneplése, hanem a jövő ígérete is.

Én magam 27 hónapon át állottam a lövészárokban, először mint szakasz-, majd mint századparancsnok és látom, hogy ugyanaz a háborús generáció, amely mögött a háború minden szenvedése áll, fogja másodszor is feláldozni magát a hazáért. Én nem vagyok a patetikus szólamok híve, hanem a kötelességteljesítésé.  Idegen szellem és idegen elemek fészkelték be magukat Ausztriába, ezek ellen harcolok a végső győzelemig!

A parlamentért nem kár, egy hónap alatt többet végzett a kormány, mint a parlament két év alatt. Minden osztrák munkás, paraszt, polgár egyformán számíthat a kormányra. Úgy, ahogy 250 év előtt az egyszerű kereszt jegyében (itt a kancellár a horogkeresztre célzott) győzött Bécs az ázsiai veszedelem ellen a keresztény civilizáció védelmében, ugyanennek az egyszerű keresztnek a jegyébe fog győzni most is Ausztria!