Belgrád, május 28.
Vasárnap Belgrádban, Zágrábban és Laibachban tiltakozógyűléseket rendeztek a négyhatalmi szerződés és a békeszerződések reviziója ellen. A belgrádi revizióellenes gyűlésen körülbelül 12-15.000 ember vett részt. A gyűlésen román és csehszlovák delegátusok is szerepeltek. A szónokok hangoztatták, hogy a kisantant békét akar, de csupán a párisi szerződések békéjét. A mai határok szentek és érintetlenek. A jugoszláv diplomaták semmiesetre sem hajlandók beszélni a revizióról, mert a revizió követelésére csupán a tábornokok, a szuronyok és az ágyuk válaszolhatnának.

Más szóval ezzel szemben a békeszerződések s a határok reviziója mellett foglaltak állást, de – Jugoszlávia érdekében. Követelni kell – mondották – Triesztnek, Görznek, Karintiának és bizonyos magyar területeknek Jugoszláviához való csatolását.

A szónokok nagyrésze részben hevesen támadta Olaszországot és Magyarországot. Németországról azonban nem esett szó.

Bukarest, május 28.
Minegy tizezren jelentek meg vasárnap a bukaresti revizióellenes gyűlésen, amelyet az „Univerzul” című lap készített elő. A szerb és cseh kiküldötteken kívül a kormány több tagja, így Mironescu belügyminiszter és Voicu Nicescu földmivelésügyi miniszter is felszólalt. A revizió a háboru veszélyét rejti magában és egy háború ma egyenlő a világ katasztrófájával – mondotta a belügyminiszter.

A többi szónokok is azt hangoztatták, hogy készek fegyverrel a kezükben megvédeni országaik mai területét.

A”Romániai Zsidópárt” szónoka is fel akart szólalni, a gyűlésen megjelent diákok azonban hangos tüntetést rendeztek a szónok ellen, aki végül is kénytelen volt elhagyni az emelvényt. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely azt mondja, hogy békés revizió elképzelhetetlen; a revizió egyenlő a háborúval.

Nem akarjuk kétségbevonni a véleménynyilvánítás szabadságát, de nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy azok az erőszakosan rendezett tüntetések, amelyeknek vasárnap Belgrád és Bukarest volt a színhelye, nem szolgálják a népek egymáshoz való közeledését, a gazdasági világkrizisből való kibontakozás útját nem egyengetik és ártanak a béke ügyének.

Ha a neves külföldi politikusok, mint ahogy legutóbb Vajda román miniszterelnök tette, Magyarország mostani határainak kiigazítása ellen nyilatkoznak, ezt nálunk sohasem követik népgyülések vagy hasonló lármás tiltakozások, teljesen fölösleges és indokolatlan tehát, hogy a magyar politikusok részéről elhangzó békereviziós követelésekre több országban egyszerre megrendezett gyűléseken elhangzó izgató beszédek adjanak választ.

De az ilyen demonstráció nemcsak felesleges, hanem céltalan is, mert a világ közvéleménye napról-napra tisztábban látja, hogy a békeszerződések igazságtalan rendelkezéseinek fenntartása egyet jelent annak a szörnyű gazdasági válságnak a meghosszabbításával, amelytől az egész világ szenved.