A Magyar Gazdaszövetség – mint jelentettük – nagyszabásu telepitési előadássorozatot rendez, melynek az a feladata, hogy tisztázza a telepités körül felmerülő eszméket és elgondolásokat, ennek alapján pedig olyan anyaggyüjteményt bocsásson a kormány elé, ami előnyösen volna hasznositható a telepitési tervek megvalósitása körül.

A gazdaszövetség telepitési ankétjének diszelnöke Albrecht királyi herceg, aki az ankét megnyitása előtt április hó 30-án délelőtt, a Tudományos Akadémián nagy előadás keretében ismertette a saját telepitési terveit zsufolt hallgatóság előtt. A kormány részéről Hóman Bálint és Lázár Andor miniszterek hallgatták végig az előadást.

Albrecht királyi herceg elöljáróban rámutatott arra, hogy azért foglalkozik a telepités kérdésével, mert mint a felsőház tagja, azt hiszi, nemcsak jogokat szerzett, hanem kötelezettséget is vállalt, hogy foglalkozni fog a megoldásra váró nagy gazdasági problémákkal. A telepitést, mint tudományos és gazdasági kérdést kezeli és nem mint politikumot. 

– A telepités legfőbb problémája természetesen – mondotta – a pénzügyi megoldás kérdése. A mai helyzetben a telepitést pénzügyileg lebonyolitani nehezebb, mint nyugodt időben. Meggyőződése az, hogy a telepités folytán, amelynek során olyan földek kerülnének a produkció folyamatába, amelyekbe eddig nem fektettek be pénzt, energiát, nagy értékek termelődnének ki a telepités folytán, forgalom és fogyasztás adódnék, amelynek közvetett hatását megérezné a termelés minden ágazata.

A királyi herceg azután részletesen ismertette telepitési tervezetét.
Szólt a telepitési formákról, különösen behatóan foglalkozott a tanyarendszerrel és a városszéli telepitéssel, amellyel az ipari munkásságot, az intelligencia egy részét, a nyugdijasokat lehetne termelési alkalomhoz juttatni. Beszélt a telepités üzemi problémáiról és javaslatot tett arra, hogy milyen módon használják fel a telepitést és hogyan történjék a föld megvásárlása.

Különösen nagy sulyt vet a telepek felszerelésére és berendezésére.
Részletes költségvetést dolgozott ki a királyi herceg egy 25, 15, 8 és 3 holdas telepről, végül pedig rámutatott a kérdés pénzügyi megoldására. 3000 telep létesitéséből indult, akár faluszerü, akár tanyás, akár csatlakozó telepités utján. Körülbelül 12-15.000 embert lehetne itt elhelyezni és 45.000 hold területre volna szükség. Ezt a területet a közületektől szereznék, részben az adóhátralék fejében adott földekből és az eladósodott birtokok átvételéből. A föld megszerzéséhez holdanként 400 pengőre, tehát összesen 18 millió pengőre volna szükség. Instrukcióra telepenként 3000 pengőt vesz fel, ez összesen 9 millió pengőt tesz ki, tehát a 3000 telep összköltsége 27 millió pengő.

A transzferalapból 5 milliót forditana a királyi herceg erre a célra és pedig azt az összeget, amely a gyufakölcsön annuitására esik. 4 millió pengőt pedig esetleg jelzálogilag biztositott, állami garanciával ellátott kötvények ellenében a bankok bocsátanának rendelkezésre. A további 18 millió pengőt egyelőre bérlet formájában akarják a telepesek rendelkezésére bocsátani.