A szökőnapra azért van szükségünk, hogy az időszámításunk alapjául szolgáló tropikus évet, amely naptöredékeket is foglal magában, legalább a gyakorlati életnek megfelelő közelítéssel egész napokat tartalmazó naptári évvé alakíthassuk.

A Július Caesar-féle naptárreform óta minden negyedik év szökőév, XIII. Gergelynek nagyobb pontosságra törekvő módosításában egy négyszázévnyi ciklusban három szökőnap elmarad. Februárius 23-ika utáni napra való helyezése a római naptárból változatlanul átvett szokás.

Caesar korában a római év márciussal kezdődött - erre mutat még ma is évünk négy utolsó hónapjának helyüknek már meg nem felelő rendszámú neve (szeptember = 7-ik hó s i. t.). Észszerű volt tehát a szökőnapok az utolsó hónapra, a februáriusra helyezni. Hogy nem e hó 29-ik napját választották, annak oka a roppant különös római keltezésben rejlik.

Miden hónapnak három határnapja volt, amelytől a dátumot felé olvasták, a határnapot mindig első napnak számítva. Ezek a kalendae, a nonae és az idus. A kalendae minden hó elseje, a nonae és idus március, május, július és október hónapban a 7-ik, illetőleg 15-ik, a többi hónapokban az 5-ik, illetőleg 13-ik nap.

Februárius utolsó napja, tehát a kalendae Martiae másodnapja, latinul: előző napja, vagyis pridie kalendas Martias és ezen nyelvhasználat nem tesz és nem is tehet különbséget aközött, valjon ezen utolsó nap februárius 28-ika vagy 29-ike.

Most már tovább haladva tertio kalendas Martias közönséges évben febr. 27-ike, szökőévben 28-ika, a sexto Kai. Mart. közönségesen febr. 24, szökőév esetén 25-ike. Az erre következő 24-ike nem kapja a 7-es rendszámot, hanem kétszer vétetik: másod-hatodik nap a Marciusi kalendák előtti bissexto Kalendas Martias, és ez a mai szökőnapunk is. A latin nyelv leánynyelvei ezért a szökőévet a bissextilis után nevezik. A római keltezésnek ez a módja a keresztény egyháziévben még ma is használatos.

A közönséges év 52 hét + 1 nap, a szökő év 52 hét + 2 nap. Ha ennek az 1 vagy 2 napnak nem adnánk heti - nap nevet, a hét keretéből kirekesztenők, egyszerűen pl. Újév napjának, a másodikat Szökőnapnak neveznék, akkor örökös naptárra tehetnénk szert.

A modern naptári módosításban többektől javasolt jour blanc, árva vagy nevezetlen napnak őse a római szökőnap, amely rendszámok sorozataiból ki van rekesztve, úgy. hogy a februárius 13-ára eső idusig március 1-éről közönséges évben, mint szökőévben (utóbbiban persze csak névlegesen) 16 nap van.

Dr. Kövesligethy Radó