Dtum
Login with Facebookk
1933 | Február

Wolff, Petrovácz, Csilléry és Müller kormányttámadó beszédeket mondtak

Petrovácz Gyula képviselő tizedik beszámolóbeszédet hívott össze vasárnap délelőtt népgyűlést a keresztény gazdasági párt. A gyűlésen, Wolff Károllyal az élén, a Wolff-párt egész vezérkara megjelent, hogy a közüzemi kérdésben a pártot ért támadásokra a nyilvánosság előtt válaszoljanak. A zuglói kultúrházban összegyűlt hatszázfőnyi közönség már a gyűlés megnyitása előtt idegesen fészkelődött a helyén.

 

Petrovácznak alig néhány mondatát hallgatták meg nyugodtan; amikor arról kezdett beszélni, hogy a Károlyi-kormány kénytelen volt fiatalabb, tetterősebb kormánynak átadni a helyét, az egész termet megtöltötte az abcugolás. Hol vannak a szép ígéretek? Tönkremegy a polgárság! - zúgták mindenfelől a felkiáltások. – Ilyen a hangulat mindenütt! - mondották egymásnak az elnöki emelvényen a képviselők és Petrovácz, amikor percek mulva újra szóhoz jutott, így folytatta:
- Teljesen megértem mindenkinek a felháborodását. Magam is nagyfokú elégedetlenségnek akarok kifejezést adni. Amikor a kormány bemutatkozott, azt mondották, hogy Wolff és barátai és belépnek a kormánypártba. Ezekből a hírekből egy betű sem igaz! (Felkiáltások: Ellenzékbe menni!)


A túlzott összefogás öncélúvá teszi a kormányt, ilyen nagy párt elpuhul és a parlament színvonala lecsúszik. Minden körülmények közt megőrizzük a függetlenségünket, jobb- és balfelé egyaránt. Az országgyűlésben szükség van keresztényibb pártra, mint amilyen a kormány.


A miniszterelnök úr nemcsak a zsidósággal szemben, hanem úgylátszik a kereszténységgel szemben is revideálta álláspontját, beszédeiből a kereszténység helyét a fajiság erőteljesebb hangsúlyozása foglalta el. Pedig a fajiság hangsúlyozása az olyan állam, mint Magyarország, nem összefogó, hanem széthúzó erő. Mi nem értünk egyet mindenben a krománnyal…


De vele szavaznak! mi van a munkanélküliséggel? A közüzemeket kell leépíteni! – szakítják félbe újra a közönség felkiáltásai Petrováczot. A politikai farsang álarcosbáljában most elérkezett az éjfél pillanata, amikor le kellett tenni az álarcot.


A beiktatási és zászlóbontási beszédekben a miniszterelnök nem beszélt adóemelésről, fizetésleszállításról, kényszerkölcsönről, hanem ép az ellenkezőjét hirdette mindannak, amit most elrendelt. Hol van itt az új stílus? Ezt a receptet a Károlyi-kormány már háromszor beadta nekünk és a nemzet nem gyógyult meg tőle. Mindenki kinevetné a gazdát, aki úgy akarna több tejet kifeji a tehénből, hogy a takarmányát állandóan csökkenti. A miniszterelnök ezt teszi a gazdasági élettel. Igazolva van a kormánnyal szemben a tanusított óvatossságunk, de balfelé is meg akarjuk óvni a függetlenségünket.


Régen ellenzékbe kellett volna menni! Miért nem csatlakoznak Friedrichhez? – harsognak keresztül-kasul a felkiáltások és a terem egy sarkában egy nagyobb csoport egyszerre Friedrich Istvánt kezdi éltetni.


Percekig tart Friedrich ünneplése és alig veszi észre valaki, hogy Petrovácz az általános kavarodásban befejezte beszámolóbeszédét.

 

Utána Müller Antal áll fel szólásra és azt fejtegeti, hogy az államot nem lehet a 33-as bizottságon át kormányozni.


- Lépjenek ki a 33-asból! – kiáltanak kifelé egyszerre többen is. Nagy taps fogadja Wolff Károlyt a szónoki emelvényen.

 

Wolff izgatott hangon utasítja vissza a közbeszólásokat:
- Ne jöjjenek ide nekem tanácsokat adni, hanem menjenek haza a vezérükhöz és mondják meg neki, hogy mi sohasem csatlakozunk azokhoz, akik együtt mennek a szociálistákkal. Tizenkét esztendeje harcolunk az etika érvényesüléséért a gazdasági életben, de eddig nem tudtuk érvényesíteni az álláspontunkat. A főváros 25 nagyüzemét talán a zsidó nagytőke vegye át? Azt hiszik a tisztelt közbeszólók, ezért lett Wolff Károly keresztény politikus, hogy most a zsidó tőke szolgálatába álljon?


Amit Hitler most csinál, azt mi már 12 évvel ezelőtt csináltuk. Hiába acsarkodik ellenünk az egész világtőke…


A közönség tizedik sorából ebben a pillanatban felpattan Wekerle József vállalkozó és harsányan kiáltja Wolff felé:
- Az a baj, hogy nem dolgoztatok!


Wolff magából kikelve riposztoz:

- Az a baj, hogy az embereinket 24 óránként újra meg kell hódítani!


Éleshangú párbeszéd alakul ki: Wolff a pódiumon, Wekerle a nézőtéren szembenállnak és kivörösödött arccal, heves gesztikulálással felelgetnek egymásnak. A közönség soraiban tizen-tizenöten is felállnak és harsány hangon résztvesznek a szócsatában.


- Én sohasem fogom a programomat baloldali erőkkel együtt szolgálni! – fejezi be Wolff az incidenst és éles hangon kezdi bírálni a pénzügyminiszter legújabb rendelkezéseit. Beszédének ezt a részét az egész közönség megtapsolja.

 

Pilis Károly után Csilléry András áll fel szólásra:
- Nem csodálkozunk, hogy mindenki ideges – mondja. Akinek korog a gyomra, az természetesen ideges. A közüzemi harcban a kereszténypárt mind a két szembenálló érdeket szolgálni akarta. Követeltem az álláshalmozások megszüntetését, de a legnagyobb ellenállással kell találkoznom. Gömbös 93. pontnak iktassa be a szerénységet: nyúljon hozzá a nagytőkéhez és a bankokhoz, a szesz és a cukor ne csak egyes családoké, hanem a dolgozó társadalomé legyen.


Amikor Csilléry beszéde után az elnök be akarja rekeszteni a gyűlést, feláll egy úr és harsány hangon szót kér. Az elnök gyorsan befejezettnek nyilvánítja az ülést és míg a közönség oszlani kezd, az ismeretlen úr még percekig próbálja elmondani beszédét.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Wolff Károly Csilléry András Friedrich István
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98