Jászberény, február 26.
Sajnálatos események zavarták meg vasárnap a hangos választási agitáció utolsó napját Jászberényben. A választóközönség nagy előkészületeket tett a kisgazdapárt képviselőinek. Eckhardt Tibornak, Ulain Ferencnek, Hegymegi Kiss Pálnak és Milotay Istvánnak fogadására, de a képviselők közül csak Hegymegi Kiss Pál érkezhetett meg Jászberénybe, mert Eckhardték autója elakadt útközben, úgy hogy kénytelenek voltak visszatérni Budapestre.

Igy nélkülünk kezdődött délután három órakor a nagy ellenzéki gyűlés az Apponyi téren, ahol négyezer ember hallgatta meg Baráth Endrének a független kisgazdapárt képviselőjelöltjének, programmbeszédét.

Lelkesedéssel fogadta a szónoki emelvényen Hegymegi-Kiss Pált, aki éles bírálat tárgyává tette a rendőrhatóságok eljárását. Egyetlenegy tanyára sem mehetett ki a kisgazdapárt jelöltje – mondotta – a tanyai választókat mindvégig elzárták előlünk, mert nem akarták megengedni, hogy leglelkesebb híveinkkel érintkezhessünk.

A gyűlés a Kossuth-nóta éneklésével ért véget és ennek elhangzása után a tömeg Baráth után tódulva az Apponyi térről a Főtér felé tartott. Közben zajosan éljenezték az ellenzéki jelöltet és Hegymegi Kiss Pált és újból a Kossuth-nótát énekelték. Annak ellenére, hogy rendzavarás nem történt, a rendőri karhatalom, amely nagy erővel vonult fel az ellenzék gyűlésére, oszlatni kezdte a tömeget, majd gyalogos rendőrök rohantak kivont karddal az egymáshoz préselt emberek felé és figyelmeztetés nélkül kardlapozni kezdték őket.

A városban elkeseredést keltett ez az indokolatlan rendőri eljárás, amelyet a független kisgazda képviselők a Ház elé visznek. Imrédy Béla pénzügyminiszter vasárnap délelőtt tartott gyűlést a Lehel szálló udvarán, amelyet Koncsik Béla közjegyző nyitott meg, majd a pénzügyminiszter állott fel szólásra és gazdamoratóriumról beszélt:
- Annak ellenére, hogy a jelenlegi kormány a gazdavédelemi intézkedéseket októberig meghosszabbította, az a felfogásom, hogy a gazdaadósságok védelme bizonyos tekintetben nem válik a gazdatársadalom előnyére, mert a gazda, akinek nincsenek adósságai, vagy kis adósága van csupán, - és ez a többség – nehezen jut hitelhez. Minden olyan intézkedés, amely a hitelező és adós közti viszonyba belenyúl és azt mesterségesen befolyásolja, azzal a hátránnyal jár, hogy a hitelező óvatossá válik és kevésbé hajlandó hitelezni. Ennek következtében a takarékosságra való hajlam is csökken.

A tőke természeténél fogva csak lassan-lassan veti le azt az óvatosságot, amelyet a kényszerintézkedések miatt tanusít.

Külföldi tőkére a jövőben is szükségünk lesz, ezért a külfölddel szemben is óvatosan, meggondoltan, higgadtan kell eljárni. Tudom, hogy egyes intézkedések, amelyekkel a nyilvánosság elé léptem, nem volta népszerűek. (Felkiáltások: Leroskadunk az adók alatt!) de nem is keresem a népszerűséget. Intézkedéseink, amelyeket kénytelenek voltunk megtenni, arra szolgálnak, hogy a rendezett állami életet és nyugalmat biztosítsák.

Nincs igazuk azoknak, akik sürgetnek. Nem azért haladunk megfontoltan, mert kisvonalú politikát követünk, de azért, mert a kockázatot el akarjuk kerülni.

Ezután Lázár Andor igazságügyminiszter mondott beszédet. – Nem szabad kuruzslókra hallgatni – mondotta -, csak a szakavatott orvosra, aki ugyan nem ígér csodákat, gyors javulást, de lassan talpraállítja és kigyógyítja a beteget. Ilyen orvosai akarunk mi lenni a magyar népnek.