Nem lelkesedve s nem ellenszenvvel, nem haraggal és nem örömmel, hűvös ítélettel és okos önzéssel kell a magyar közvéleménynek a német eseményeket, a magyar kormánynak a német politikai fejlődést figyelnie és megítélnie. Hitler német ember, a nemzeti szocializmus német termék, a horogkeresztes mozgalom nem ültethető át idegen földbe, a hitlerizmus nem fasizmus és a barnainges vezérkar csak német gesztenyét fog kikaparni a német parázsból.

Okos ember nem játszik a tűzzel, ha a szomszéd háza lángba borul.

Minden okunk megvan, hogy a magunk gondjaival törődjünk, s a magunk bajára ne kérjünk a szomszédtól orvosságot. Magyarországon nincs kommunista párt sokmillió szavazóval. Mi már letörtük egyszer a kommunizmust. Nálunk nincsenek munkátlan milliók, ipari munkások, akiket a földhöz akarunk visszavezetni. Van nálunk ellenben földnélküli paraszt tízezrével, aki nem ismeri a marxizmust s aki alá csak földet kell adnunk. A magyar szakszervezeteknek nincs politikai hatalmuk, nem játszanak döntő szerepet a politikai kalkulusban.

E három nagy probléma, amelynek megoldására Hitler vállalkozott, nem megoldatlan kérdés Magyarországon. Minden okunk megvan viszont arra, hogy aggodalommal tekintsünk Hitlerék gazdasági tervei elé.

A német kormányok soha sem kényeztettek el bennünket, s a szocialista Müller éppúgy kiszorította a magyar termékeket a német piacról, mint a polgári Brüning. Mit várhatunk Hitlertől, aki a birodalom fokozott önellátását tűzte ki céljául? Magasabb gabonavámokat, magasabb vajvámokat, csökkenő kontingenseket s kereskedelmi mérlegünk fokozott lerombolását. Miért lelkesedjünk hát azért a politikáért, amely a magyar mezőgazda gondjait csak növelni fogja? Csak egyben, egyetlenegy ponton találkoznak érdekeink a „harmadik birodalom” érdekeivel.

A hitlerizmus diadalmas előretörése a revizió harcának új korszakát jelenti. Az egyesült olasz-német nyomás ereje a diplomáciai csatatéren talán már a legközelebbi hetekben megmutatkozik s ebben a harcban Magyarország az olasz szövevényes és a német barát mellett fog küzdeni. Ebben a harcban, amíg békés fegyverekkel folyik, nem Hitlerrel, hanem magával az ördöggel is készek vagyunk szövetségre lépni.

Csak egyről, egyetlenegyről ne feledkezzünk meg. Érdeke-e Németországnak Magyarország erejének, tehát ellenálló képességének a növelése? A hitleri politika a közvetlen revizión túl messzenyúló, kalandos terveket tűzött ki maga elé, messzi keletre mutatnak a német politika romantikus célkitűzései, s ki tudja, számíthatunk-e a német segítségre, ha a német reviziós politika közvetlen célját, a lengyel-német határ kiigazítását elérte volt? Nicht unsere Sorger! „Nem a mi gondunk! felelte egy német diplomata egy francia ujságirónak arra a kérdésére, vajjon a német diplomácia támogatni fogja-e a magyar és bolgár reviziós törekvéseket. „Nem a mi gondunk!” mondjuk mi is, ha a német birodalom káotikus állapotába próbálnak sodorni bennünket.

Lázár Miklós