A képviselőház egyik legutolsó ülésén Lázár Miklós képviselő a Ház érdeklődése és általános helyeslése közben tette szóvá Loránt István magyar állampolgár németországi letartóztatását.
Loránt a Münchner Illustrierte Presse-nek az óriási példányszámban megjelenő Münchner Neueste Nachrichten képeslapjának volt a főszerkesztője. Lázár Miklós hiteles adatok alapján mondotta el, hogy ezt a Németországban igen szép pályát megfutott tehetséges fiatal magyart feleségével együtt letartóztatták, anélkül, hogy arra illetékes hatóság konkrét vádat emelt volna ellene és már akkor négy hónapja kihallgatás nélkül fogvatartották. Az eset a magyar közvéleményben általános felháborodást keltett és a felszólalás nyomán a sajtó pártkülönbség nélkül követelte, hogy a magyar kormány haladéktalanul tegyen erélyes lépéseket a jelek szerint jogtalanul letartóztatott magyar állampolgár kiszabadítása érdekében.

Azóta hónapok multak el és a magyar külügyminisztérium csupán Velics müncheni magyar konzul útján informáltatta magát arról, hogy Lorántot Held volt bajor miniszterelnök lapjának, a Münchner Neueste Nachrichten-nek kiadóival, szerkesztőivel és munkásaival együtt azért tartóztatták le, mert állítólag a régi bajor uralkodóházzal, a Wittelsbachokkal való összejátszás és a ma uralmon levő német kormányzat ellen való összeesküvés vádját emelték ellenük.

Loránt István ellen ezután is tovább folyt az eljárás: mint a müncheni hírek mondották „wegen Landes und Hochverrat.”

Július 4-án azonban Lorántot a fogházból a dachaui koncentrációs táborba szállították, ami azt jelenti, hogy a magyar szerkesztő ellen nem lehetetett formális vádat kovácsolni és semmi olyan eljárást nem lehet ellene lefolytatni, amelynek alapján a törvény rendes útján súlyosabb büntetésben részesülhetne. Loránt Istvánnak a koncentrációs táborba való szállítása azt bizonyítja, hogy a tehetséges magyar szerkesztőnek nincs más bűne, mint hogy lapvállalatával együtt politikailag megbízhatatlanak tartják.

Az ügy legújabb fordulata most következett be: a lipcsei főügyész elejtette Loránttal szemben a hazaárulás vádját és a főügyész határozata után Lorántot a dachaui koncentrációs táborból – a stadelheimi börtönben kísérték át.

Lehetetlen, hogy a magyar kormány ezt az eljárást tűrje! Lehetetlen, hogy ne lehessen megakadályozni a magyar állam erejével, presztizsével és befolyásával azt, hogy egy magyar állam erejével, presztizsével és befolyásolásával azt, hogy egy magyar állampolgárt, - akárkit – akinek nincs egyéb bűne, mint hogy a legnagyobb délnémet katolikus párt szolgálatában a mai rezsimmel ellentétes politikát vallott a magáénak, szó nélkül elpusztítsanak!

Mindenki tudja, hogy nincs Európában ország, amely ne a legerélyesebben vetné magát közbe, hogy egy állampolgárát, aki ellen semmilyen törvényes eljárás nem folyik, bocsássák szabadon, utasítsák ki, toloncolják át a határon, ha tetszik, de bocsássák szabadon! Ez nemcsak a százados európai jogszokás nemcsak a legelemibb emberiség szempontjai, hanem a magyar állam becsülete és tekintélye is sürgősen követeli.