Mr. Tyler legutóbbi jelentése előreláthatóan mély és maradandó nyomot hagy a magyar közéletben. A Népszövetségnek a magyar Nemzeti Bank mellé kirendelt megbízottja rendkívül óvatos és meggondolt gentleman, aki nem cél és szándék nélkül mutatott rá a legnagyobb nyomatékkal legutóbbi jelentésében azokra a jelentésekre, amelyek ellen e hasábokon évek óta emeljük fel szavunkat és nyilván igen alapos megfontolás után állította jelentésének első vonalába azokat a reformokat, amelyeknek megvalósítása nélkül a magyar államháztartás egyensúlyának fenntartása el nem képzelhető. 

A Tyler-féle jelentésnek a magyar államháztartás helyzetére, a magyar államnak az év első felében végrehajtott pénzügyi műveleteire, a boletta körül felmerült nehézségekre, valamint a magyar gazdasági élet általános alakulására vonatkozó részei túlnyomóan ismert és a köztudatba már átment megállapításokat tartalmaznak. Rendkívül fontosak és mindenképpen új megállapításokat tartalmaznak azonban a jelentésnek azok részei, amelyek a magyar adópolitikára, a közszükségleti cikkek árának alakulására és a magyar ipari politikára vonatkoznak. 

Mr. Tylert senki, aki józan eszének birtokában van, nem vádolhatja meg azzal, hogy a magyar iparnak ellensége. Az amerikai szakértő tárgyilagos és elfogulatlan férfiú és ha mégis kénytelen jelentésében kemény kijelenéseket használni, akkor arra bizonyára voltak kényszerítő okai. Mr. Tyler ugyanis a magyar gazdasági élet bajainak két főforrásaként egyrészt a magyar ipar árpolitikáját, másrészt a magyar állam adópolitikáját jelöli meg, külön kiemelve azt, hogy a belföldi kiskereskedelmi árak sem általánosságban, sem egyöntetűen nem csökkentek. 

Dr. György Ernőnek a magyar áralakulásról most megjelent tanulmánya szerint az áraknak az elmúlt évben megfigyelhető szakadatlan esése a kiskereskedelemben nem érvényesült. Ugyanakkor azonban a kiskereskedői forgalom szakadatlanul csökkent. 1929-től 1932-ig elvesztette korábbi forgalmának felét, de azok a közterhek, amelyek a kiskereskedelmet nyomják, változatlanul megmaradtak. A fogyasztásnak ez a csökkenése kifejezésre jut más adatokban is. A budapesti ipari és kereskedelmi kamarának az elmúlt évről szóló, most megjelent jelentése szerint Budapest székesfőváros forgalma a felhozatalnál 1930-tól 1932-ig 65 millióról 40 millióra az elszállításnál 17 millióról 10 millióra csökkent. 

A magyar adórendszer, mint ismeretes, a közvetett, vagyis fogyasztási adókra van alapítva. Ugyanakkor azonban a magyar államnak és a magyar termelésnek árpolitikája ezt a fogyasztást, mint a felsorolt adatokból is kitűnik, nem segítette elő és nem szélesítette ki, hanem ellenkezőleg, csökkentette. Ha volt valaha öngyilkos adópolitika, akkor ez volt a legöngyilkosabb. Mr. Tyler nem is mulasztja el, hogy erős szavakkal meg ne bélyegezze azokat az érdekeltségeket, amelyek ennek az öngyilkos nemzetgazdasági politikának a vámszedői és akik egyrészt egyeduralmi helyzetet és ezzel a fogyasztásra elviselhetetlenül magas árakat biztosítottak maguknak, másrészt politikai befolyásuk latbavetésével még az adófizetés terhét is elhárították magukról. 

Mr. Tyler azonban nem tesz lakatot a szájára.
Vádoló újjal mutat rá a magyar adórendszer legfájóbb sebére, a társulati adóra, amelynél képmutatóbb adónemet a világ semmiféle adórendszere nem ismer! 

Végül lerántja Mr. Tyler a leplet azokról a kísérletekről, amelyet bizonyos érdekeltségek részéről a fogyasztók éspedig elsősorban a magyar mezőgazdasági lakosság ellen készítenek elő! A bolettaalap az idei jó termés és az exportfelesleg következtében igen erős megterhelésnek lesz kitéve. 

Az alap jövedelmének kiegészítésére a kormány a társulati adónak szerény pótlékolását rendelte el, hogy így a bolettaalap jövedelmeit a nagyvállalatok nyereségéből kiegészíti. Jóllehet ez iparcikkek ára abnormálisan magas jövedelmet biztosít ezeknek az érdekeltségeknek, még erre a csekély áldozatra sem hajlandók és a bolettapótlékot máris elhárítani igyekeznek a fogyasztókra, holott – mint ezt Mr. Tyler is megállapítja – sehol az agrárolló olyan nagy terhet és olyan nyomasztó áldozatokat nem rá a mezőgazdaságra, mint éppen Magyarországon. 

Mr. Tyler új jelentése bátor, erős birálat s ha meglesz a kellő hatása, csak köszönetet mondhatunk érte.