Imrédy pénzügyminiszter szerdán délelőtt az egységespártban, csütörtökön pedig – nagyszabású pénzügyi expozé keretei között – a képviselőházban ismerteti az új költségvetést. Pénteken megkezdődik a parlament husvéti vakációja, amely május 2-ig tart, de a pénzügyi bizottság már ezt megelőzőleg, április 19-én hozzáfog a költségvetés tárgyalásához.

A bizottság jelentése május 2-án kerül a Ház elé, május 3-án pedig megkezdődik a plénum költségvetési vitája. Az új költségvetés már nyomdában van. Imrédy pénzügyminiszter vasárnap a kefelevonatok áttekintésével foglalkozott.

A közigazgatási kiadásoknak idei 806 millió pengős tételével szemben az új költségvetés végösszege 769 millió, a megtakarítás tehát 37 millió pengő. A külföldi adósságokkal kapcsolatos szolgáltatások további szünetelése 50 millió pengős teherkönnyebbülést idézhet elő, ami azt jelenti, hogy a költségvetési kiadások végeredményben 719 millió pengőben lesznek előirányozhatók.

A kormány – mint beavatott helyen hangsúlyozzák – jól látja azt az aránytalanságot, amely fennállt a közönség teherbíróképessége és a túlméretezett állami közületi gépezet között, ennek megszüntetését azonban csak szerves reformmal tartja lehetségesnek, felfogása tehát az, hogy egy úgynevezett normálköltségvetéshez csak három esztendő alatt lehet eljutni.

E felfogásnak megfelelően az új költségvetés első egyharmadát teszi meg annak az útnak, amely a kormány elképzelése szerint három év mulva vezet el a normálköltségvetéshez. Az idei és az új költségvetés összeállítása között a kormány megállapítása szerint az a különbség, hogy azóta fokozódtak az államháztartás gazdasági nehézségei és ezek természetesen károsan befolyásolták az állami bevételek alakulását is. Különösen érezhető volt a visszaesés az üzemek forgalmában. Minden téren szükség van tehát mélyreható intézkedésekre, amelyek a bevételek csökkenését ellensúlyozzák és elhárítják az infláció veszedelmét. Az inflációtól ugyanis a kormány minden körülmények között tartózkodni kíván.

Az általában 150 millióra becsült állami deficit megszüntetésére szolgáló fedezet a következőképpen alakul: a közszolgáltatások emeléséből, valamint a dohányjövedék rentabilitásának fokozására irányuló intézkedések nyomán várható 25 millió pengő, a személyi és dologi megtakarításokból 30 millió pengő, a transzferalapból igénybe veendő pénztárjegykölcsön 50 millió pengő, az ipari és mezőgazdasági kölcsön 45 millió pengő.

A pénzügyminiszternek törvényes felhatalmazása van 110 millió pengős belső kölcsön felvételére, amely egyfelől az állam folyó kiadásainak, másfelől közmunkák költségeinek fedezésére fog szolgálni. A transzferalapból költségvetési hiány fedezésére csak 50 millió pengőt vehet igénybe a pénzügyminiszter, de ugyanebből az alapból 15 millió pengő beruházások céljaira szolgál. Ami pedig a 110 millió belső kölcsön fennmaradó 45 millió pengős részét illeti, ezt a gyáripar, a nagybirtokos osztály és más gazdasági tényezők bocsátják rendelkezésre.

A 15 millió pengős beruházások programjának kidolgozását a Népszövetség pénzügyi bizottságával folytatott tanácskozások előzték meg. A legfontosabb feltétel itt az volt, hogy a transzferalapból felszabadított 15 millió pengőt csak gyümölcsöző és nyomban jövedelmet hajtó beruházásokra szabad fordítani.

E beruházások egyik csoportját, 6.6 millió pengő értékben az államháztartás keretében végzik el, másik csoportja pedig helyi jelentőségű és ezeknek elvégeztetése céljából a kormány kölcsönt bocsát rendelkezésre. Az első csoportba tartoznak a budapest-hegyeshalmi vasútvonal villamosításának munkálatai, motoroskocsik építése. A hajdúszoboszlói földgáznak világítási célokra való felhasználása érdekében 200.000 pengőt folyósít a kormány, a budapesti közintézmények, 30-50 középület kazánjának átalakítására 700.000 pengőt, amely két és fél év alatt amortizálódnék. Ide tartozik még a Dunán és tengeren egyformán járó két hajó megépíttetése, keleti export elősegítésére, továbbá az alföldi sókutatás előmozdítására.

A helyi beruházások közé tartozik a bekötőutak építésére kiutalt 1.45 millió pengő. Ezt az összeget a vármegyék között osztják fel és azok öt év alatt törlesztik az útadóalapból. A víz- és árvédelmi munkálatok költségeit 17 év alatt törlesztenék. A tiszai ármentesítő vállalatok megsegítésére ugyancsak utalnak ki összegeket, amelyek a már megkezdett munkálatok folytatásához és befejezéséhez szükségesek. Erre a célra egymillió pengőt fordítanak. A Tisza alsó szakaszának, a Körösmentének szabályozására 500.000 pengőt. Külön feladat a borsodi árvízterület lecsapolása.

Egymillió pengőt kapnak az állami fenhatóság alá tartozó vízitársulatok. A Nádor-csatorna céljaira 600.000 pengőt, a Kisbalaton rendezésére 300.000 pengőt folyósítanak. Kijavítják a budapest-bécsi út győri árterületen áthaladó részét. Debrecen új földgázkút fúrására kap segítséget, Szabolcs és Hajdu vármegyék a szikes talajok javítására. Az utóbbi segítséget úgy nyujtják, hogy az érdekelt birtokosok 200.000 pengő hosszúlejáratú kölcsönt kapnak.

2000 holdon export céljait szolgáló gyümölcstelepeket létesítenek, mégpedig 1300 holdon alma-, 650 holdon szilva-, 50 holdon őszibaracktelepeket. Ezt az akciót tizenkét év alatt bonyolítják le.

A beruházások programjának kidolgozásánál arra törekedett a kormány, hogy a segítséget arányosan osszák szét az ipar és a mezőgazdaság között és az összegek jelentős része munkabérekre legyen fordítható.