A TÉBE jelentésében igen erőteljes formában foglal állást a gazdaadósságok általános, lineáris csökkentése ellen. A jelentés rámutat arra, hogy a magyar pénzintézetek saját tőkéi mindössze 563 millió pengőt tesznek ki, viszont kölcsönök formájában több, mint négymilliárdot helyeztek ki, s így a betevők és záloglevéltulajdonosok kamathozadékát kellene tulajdonképpen csökkenteni, ami a betétállomány további esésének a veszélyét idézi fel.

Hiába szilárd a pengő, írja a TÉBE, a betétek tovább is kiszivárognak a magyar pénzintézetek kasszáiból, főleg azért, mert a betéti kamatláb folyton csökken. A kamathozadék csökkenése a bankok üzletvitelét is károsan befolyásolná, mert a pénzintézetek üzemi költségei lényegesen emelkedtek s adójuk a békebelinek a kétszeresére emelkedett. Ez az adóemelkedés a legutóbbi évben további jövedelemelvonást eredményezett.

Az összes magyar pénzintézetek összbevétele 438 millió pengő volt, ezzel szemben az intézetek összkiadása 403 millióra rúgott. A 35 milliót kitevő üzleteredménnyel szemben áll adók és illetékek címén kereken 25 millió pengő. Amíg a megelőző 1930. évben a közterhek 58 millió bruttó nyereséggel szemben 24.6 milliót, azaz a nyereségnek körülbelül a felét tették ki, addig az 1931. évben a 35 milliónyi bruttó nyereségnek 71.4%-át veszik igénybe.

Ha most kivesszük ebből az összegből, amelyben az altruista, tehát adót nem fizető intézetek eredményei is bennfoglaltatnak, azokat az intézeteket, amelyek adót fizetnek, akkor az összbevétel 341, az összkiadás312 milliót tesz ki, marad bruttónyereség 29 millió pengő s ebből adóra és közteherre elmegy 23.3 millió, vagyis a nyereség 80%-a.

A számok szerint a pénzintézeteknek valóban igazuk van, a kamatleszállítás a betétek összegét csökkentené, s a bankok üzletvitelét nehezítené meg. Helyes! De a gazdáknak is igazuk van, mert az aranyérték közel kétszázszázalékos emelkedése mellett nem lehet józan ésszel az évekkel ezelőtt megállapított kamatok megfizetését követelni.

Nincs más megoldás, mint a bevált módszerhez a nyereség 80%-a.

A számok szerint a pénzintézeteknek valóban igazuk van, a kamatleszállítás a betétek összegét csökkentené, s a bankok üzletvitelét nehezítené meg. Helyes! De a gazdáknak is igazul van, mert az aranyérték közel kétszázszázalékos emelkedése mellett nem lehet józan ésszel az évekkel ezelőtt megállapított kamatok megfizetését követelni.

Nincs más megoldás, mint a „bevált módszerhez” folyamodni s a kamatveszteség megtérítését a fogyasztóra és adófizetőre hárítani, ami az adott jelek szerint előreláthatólag be is fog következni…