A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzetjelentései úgy hangzanak manapság, mint azok az orvosi jelentések, amelyeket időről-időre egy nagybeteg állapotáról kiadnak. A legfrissebb jelentés szerint gazdasági helyzetünk nem rosszabbodott, de nem igen javult, új fizetésképtelenségek Magyarországon már csak szórványosan fordulnak elő, mert az áruhitelek összezsugorodtak és helyükre készpénzfizetési rendszer lépett.

Az ipari termelés viszont némileg megnövekedett.
A legnagyobb az ipari termelés értéknövekedése Belgiumban, 27%, a legkisebb Svájcban, 13%, Magyarországon 5%.

A kivitel csökkenésében sem állunk már vezető helyen, a magyar kivitel a mult évben 41.6%-kal csökkent, ennél nagyobb csökkenés csak Lengyelországban (42.3%), Bulgáriában (43%) és Csehszlovákiában (43.7%) állott be. Sovány vigasz, hogy a csehek exportja esett vissza a legnagyobb mértékben.

A fizetésképtelenségek száma Magyarországon 7%-kal csökkent, viszont Csehszlovákiában 40.80%-kal emelkedett.

A német kivitel erősen hanyatlott, 40.2%-kal, de Németország az 1931 nyarán kitört bankválságtól ez év március 31-ig összesen 6 milliárd márkát kitevő rövidlejáratú adósságából 3.8 milliárd márkát már visszafizetett.

Reménytkeltő jelenség, hogy a legfontosabb nyersanyagok és élelmiszerek piacán a gabonaneműek ára emelkedő irányzatot mutat és jóval több az olyan nyersanyag száma, amelyeknek ára tartott, mint azoké, amelyek ára hanyatlik. Érdekes, hogy egyetlen nyersanyag van csupán, amelynek ára erősen zuhan és ez a bőr.

A Konjunktúrakutató Intézet legújabb jelentése szerint a magyar pénzintézetek betétállománya szeptember végétől december végéig 20 millió pengővel emelkedett és január 1-én 1484 millió pengőt tett ki; de az év első két hónapjában a betétállomány 14 millió pengővel újból csökkent.

A nagy intézeteknek multévi üzletévről kiadott mérlegei a multévi nyereség 37%-os csökkenéséről számolnak be.

A mezőgazdasági áruk rohamos árcsökkenése súlyos helyzetbe sodorta a magyar mezőgazdaságot és az agrárolló két szára egymástól oly távolra került, mint még soha. Az agrárolló indexe, amely 1931 december végén még 83-on állott, 1932 végén 74.8-ra esett vissza, ez év február végén azonban 76.1-re javult.

Rendkívül érdekes számcsoportot mutat be a Konjunktúrakutató Intézet jelentése a külkereskedelem alakulásáról. Az európai zsírkereskedelem megoszlását mutató táblázatból kiderül, hogy Ausztria zsírszükségletének 23.9%-át fedeztük 1931-32. évben, míg 1932-33-ban, december végéig egyetlen gram zsírt sem sikerült Ausztriába kivinni.

Csehszlovákiával megfordítva áll a dolog, amíg a mult gazdasági évben a csehszlovák zsírszükséglet 2.4%-át fedeztük, addig az idei gazdasági évben a cseh zsírimportnak közel egynegyede, 23.8%-a jutott Magyarországra. Németországnak kerek 900.000 métermázsa a zsírbeviteli szükséglete. Ennek a hatalmas mennyiségnek mindössze 0.1%-át importálták Magyarországból. Az 1932. év második felében összesen 700 métermázsa magyar zsír jutott a német piacra…