A belügyminiszter az 1932-33. évi inségenyhitő tevékenység költségeinek fedezésére szolgáló inségjárulékokról rendeletet adott ki. A rendelet szerint az inségenyhités költségeinek az 1932-33. évben való fedezésére a városokban egyszeri inségjárulékot kell kivetni, még pedig a jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél a jövedelemadónak 20 százaléka, a társulati adónak 20 százaléka. Az általános kereseti adót fizető kötelezetteknél pedig az adóalapnak egy-két százaléka. A kivetett inségjárulék 1932 november 15-én válik esedékessé és három egyenlő részletben: 1932 november 15-ig, 1933 január 15-ig és 1933 február 15-ig kamatmentesen fizethető be.

Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az inségjárulék kivetéséről szóló rendeletről a következő nyilatkozatot tette. 
– A kormány azért látta helyesebbnek a városok inségenyhitő tevékenységének fedezetét autonóm adóztatás utján biztositani, mert igy reméli, hogy az inségenyhitő tevékenység a legnagyobb körültekintéssel és a leggazdaságosabban fog lebonyolittatni, másfelől azért, mert meggyőződése az, hogy a városok polgársága szivesebben adózik akkor, ha tudja, hogy a befolyt adó minden fillérjét a saját városa inségeseinek felsegitésére forditják. 

– A mezőgazdasági lakosság körében általános és nagyobbmérvü inségakció lefolytatása nem mutatkozik szükségesnek, de erre az állami költségvetés nem is nyujt fedezetet. A kormány mégis gondoskodni fog arról, hogy a rossz termés vagy elemi csapás folytán inségben szenvedő egyes vidékek lakosságán segitsen. Ezenkivül az ország egész területén szándékozik bizonyos közmunkákat folyamatba tenni, amelyek az önhibáján kivül élő ellátás nélkül maradt lakosság foglalkoztatását vannak hivatva megoldani.