Egy ezüstpénz emlékiratai – A gazdagság gyára - Szeretne ön munkás lenni az angol pénzverdében? - Különös egyenruha, melynek nincs zsebe - Hogyan készülnek az ezüstshillingek? - Az új pénz keresztelési ünnepsége.

A világ legérdekesebb regénye az lenne, ha egy világbirodalom szimbóluma, az angol shilling, a kis ezüst pénzdarab megírná emlékiratait. Milyen változatos és furcsa fordulatukat hozhat egyetlen nap is például egy ezüst shilling életében. Hát még ha az ilyen ezüstpénz egész életútját, fordulatos pályáját nyomon tudnók követni egy világbirodalmon és exótikus gyarmatain keresztül.

Gépek dübörögnek, munkások verejtékeznek, forró katlanokban fortyog az olvadt ezüst. Szalagokban fut az ezüst a nyomógéphez. A gép karja lecsap, megszületett az új pénz.

Áh - sóhajt fel a fiatal újszülött shilling, - milyen szép is az élet! Aztán átkerül a számolóosztályba, ügyes munkáskezek ragadják meg és számos más társával együtt zacskókba teszik. A zacskók megint ládákba kerülnek. A ládákat teherautókra rakják. A város most ébred, a teherautók dübörögve elindulnak a bankok felé.

Egy nagy bank az ezüstpénz új otthona. Ezer meg ezer más társával várja itt a jószerencsét. Százával papirosba göngyölik és elviszik egy gyárba. Éppen bérfizetés napja van, az ezüstpénz egy munkás zsebébe kerül és megkezdi földi vándorútját.

Másnap reggel egy fűszerüzlet kasszájában ébred föl. - Nini. új shilling, - mondja a tulajdonos. Egy cseléd papírpénzzel fizet, a shilling a cselédhez kerül. A gazdasszony férje este klubba megy. A zöld asztal körül verejtékező homlokú férfiak. A shilling a zöld posztón fekszik. A krupié csenget és begereblyézi a pénzt.

Éjjel megy haza a shilling új tulajdonosa és zsebében megy haza a shilling is. Találkoznak a gyilkossal. Borda reccsen, vér freccsen, mohó karmok ragadják a shillinget. Valami lebujban, a Whitechapelen ébred föl. Aztán egy kofához kerül, a kofától valami hivatalnok viszi el. Már a bankárnál van. A bankárnak aznap jó a kedve, az első koldus egy shillinget kap.

Egy szép napon aztán a shilling elvesztette ifjúi üdeségét, kopott arcán ráncok vigyorognak, foghíjjas. Ez a shilling nem jó, túl kopott már mondja végre valaki és a mi shilling ismerősünk újra az olvasztókemencébe kerül, hogy újjászülessék.

Ez a pénz földi körforgása. Furcsa, kiszámíthatatlan. A legérdekesebb regény az lenne, ha egy pénzdarab megírná memoárjait. Különös érdekességű épület az angol pénzverde épülete. A kapun nehezebb bejutni, mint akármilyen börtön kapuján. Nem is csoda. Ha innen egyszer a foglyok megszöknének, micsoda ribillió támadna az egész világon. Minden ajtón kettős zár. Szigorú ellenőrzés. Az angol birodalom legmegbízhatóbb munkásai dolgoznak itt. Az egész épületet betölti a dübörgés, készül az új ezüstshilling.

Először az olvasztókemencébe kerül. Hatalmas katlanokban fortyog a fehér fém, az ezüst. Innen azután precíziós présgépekbe továbbítják. A présgépek századmilliméternyi pontossággal dolgoznak, meghatározott méretű ezüstlemezek kerülnek ki innen. Az. ezüstlemezek azután a nyomógéphez futnak, a nyomógép kivágja a pénzt es ellátja megfelelő verettel.

A nyomógép másik oldalán hengerekbe gyűlnek össze a féligkész ezüstshillingek. Innen azután a művezető a különlegesen konstruált osztályozógépbe rakja őket. Különleges pontossággal működik ez az osztályozógép.

Automatikusan szétrendezi az újszülött ezüstpénzeket könnyű-, közép- és nehézsúlyú csoportokra. Jaj az újszülöttnek, ha megméretett és könnyűnek vagy éppenséggel nehéznek találtatott. Kímélet nélkül újra visszakerül az olvasztókemence poklába.