Arany János és a Btk. "Kund Abigél bűncselekménye ugyan nem tartozik a súlyosabb bűntények sorába, mert azzal, hogy az öngyilkossággal fenyegetődző Bárczi Benőnek negédességből, talán indulatos gőgből, de mindenesetre könnyelműen tőrt ad kezébe, ma legfeljebb a Btk. 233. §. 1. bek. alapján volna felelősségre vonható." (E büntetés minimuma egynapi fogház.)

Ágnes asszony bűncselekménye a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosságra való rábírás. (Btk. 69. §. 1. bek.) A tettes büntetése halál.

A Vörös Rébék Pörge Danijának bűncselekménye erős felindulásban elkövetett kétrendbeli emberölés. (Btk. 281. §.)

Ezeket és ehhez hasonlókat tudunk meg Angyal Pál egyetemi tanár Arany János bűntettesei büntetőjogi szempontból című terjedelmes értekezéséből, mely a Budapesti Szemlében jelent meg. Megtanuljuk azt is, hogy Az első lopás-ban már ott dereng a patronage szükségességének gondolata.

A tanár úr szerint még ma is sokat tanulhat örökemlékű nagy költőnktől a büntetőjogi reformok iránt lelkesedő kriminál-politikus ép úgy, mint a bűntettes lelkivilágát kutató kriminálpszichológus. Ha ez így van, hát csak tanuljanak tőle.

De íróember, ha a költőnek ilyen Btk. paragrafusokba szedését látja, nem állhatja meg anélkül a mosoly nélkül, amelyet az önkéntelen komikum szokott az ajkára varázsolni.