Az elhúnyt Wolfner József a mi korunkban legsikeresebb megtestesítője volt az irodalmi üzletembernek. Az a kiadó volt, aki mindig gondosan figyelte a közönség hangulatát, a közízlést s azt igyekezett adni üzleti vállalatában, ami a legtöbb embernek tetszik. Egyik legnépszerűbb írója, régi barátja, Csathó Kálmán azt írja róla szeretettel és baráti melegséggel írt nekrológjában, hogy a könyv nem mint olvasót, nem mint olvasmány érdekelte, hanem mint anyag, amivel dolgozni tud, amit üzleti sikerrel terjeszthet.

Kiadványainak megválogatásában tehát nem valami irodalmi értékelés vezette, hanem a népszerűség. Ez különben minden könyvkiadónak természetes szempontja, ha nem akarja időnek előtte becsukni a boltját. Wolfner József sikereinek titka az, hogy ki tudta tapogatni a közönség nagy átlagának az igényeit s azt szolgálta ki kiadói tevékenységével. Így érthető, hogy kiadványai között egysorban szerepeltek Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Csathó Kálmán, Surányi Miklós művei Beniczkyné Bajza Lenke és Courths-Mahler műveivel. Vállalata virágzásának alapja tehát az, hogy be tudta kapcsolni a közízlés áramlataiba.

A magyar könyvkiadás a kilencvenes években kapta nagy arányait. Az irodalomban, különösen a regény- és novellairodalomban ez az idő nagy mozgolódást jelent, új hangok jelentkezését, új nevek feltünését, régibb tehetségek kifejlődését (Mikszáth is ettől az időtől fogva lett igazi nagysággá). Jókai egyeduralma, amely majd egy félszázadig állott fenn, ekkor már szünőben volt, új, fiatal írók kezdték magukra vonni a közönség érdeklődését.

Ebbe a mozgásba kapcsolódott be a Singer és Wolfner kiadóvállalat, melynek kezdettől fogva Wolfner József volt a spiritus regense. Az akkori fiatal írók kiadója lett: Herczeg, Gárdonyi, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Ignotus, Rákosi Viktor - jóformán az összes kilencvenes évekbeli fiatalok művei nála jelentek meg. Felismerte a közönség kívánalmát a szórakoztató regény iránt s a német Engelhorn mintájára megalapította az egykor nagyon népszerű, olcsó Egyetemes Regénytárt, amely elsőül táplálta rendszeresen a közönséget az Unterhaltungsliteratur hazai és főleg külföldi termékeivel.

Észrevette a Pósa Lajos gyermekverseiben rejlő siker-lehetőséget és gyermeklapot alapított ennek értékesítésére. Szépirodalmi hetilapját, az Új Időket főképpen a középosztály hölgyközönségének ízlésére formáltatta. A Magyar Lányok tették teljessé lapjainak láncolatát; mindegyik lap a másiknak nevelt közönséget. Így lett a magyar középosztály irodalmi szórakoztatásának kiadói közvetítőjévé.

A huszadik század eleje óta megújult irodalom elől csaknem teljesen elzárkózott. Nyilván az idegenítette el, hogy ez az új irodalom már más igények kielégítésére törekedett, nem úszott a közízlés egyetemes sodrában, megosztotta a közvéleményt, szembe is mert vele helyezkedni. Adynak Az Illés szekerén című könyvét kiadta, de többet aztán nem. Az új írók más kiadóknál helyezkedtek el. Wolfner József a XIX. századnak volt gyermeke, pályája a mult század utolsó negyedének magyar fellendüléséhez tartozik.