A mérnökök körében nagy megütközést keltett az a hir, hogy a kormány a jövőévi költségvetésből törölni szándékozik azt a mintegy 12 1/2 millió beruházási összeget, amelyet utépitési célokra szántak. Ebben az ügyben a Magánmérnökök Országos Szövetsége egész héten tanácskozott és vasárnap Korányi pénzügyminiszterhez memorandumot intézett, amelyben rámutat arra, hogy már két évvel közgazdasági élet kiszámithatatlan kárára volna, de ezenfölül az állami költségvetés szempontjából sem indokolt.

Kőbányák, egész iparágak foglalkoztatása és termelőmunkája szoros összefüggésben áll a tervbevett utépitéssel, amely a szellemi és fizikai munkások tömegeinek nyujtana munkaalkalmat és ezért szociális szempontból sem szabad rosszul fölfogott takarékosságot az utépités terén gyakorolni.

A memorandum számszerü adatokkal bizonyitja be, hogy az utépitésből eredő kincstári bevételek fölülmulnák azt az összeget, amely az állami költségvetést terhelné. A 12 1/2 milliós beruházási költségnek ugyanis csupán egyhatodrésze – a hátralékos tőke kamataival együtt mintegy 2,900.000 pengő – terhelné az 1932-33. évi költségvetést, ezzel szemben az épitkezés megkezdése a kincstárnak bélyegilleték, fuvardijak, társadalombiztositóintézeti járulékok és egyéb kincstári illetékek fejében körülbelül 3,750.000 pengő bevételt hozna. A 2.9 milliós utépitési tétel törlése tehát mintegy 850.000 pengő tiszta bevételtől fosztaná meg az államot.

De ezenfölül az utépités megkezdése nagy megtakaritást jelentene az államnak a makadámutak föntartási költségeinél is. Ez a megtakaritás már az első évben félmilliót tenne ki és a további hat éven keresztül körülbelül ugyanekkora összeget, mert a vállalkozó cégek kötelezve vannak az épitendő utaknak hat esztendőn keresztül való ingyenes karbantartására.

További bevételt jelentene az államnak, hogy az utépités föllenditené a személy- és teherforgalmat és fokozná mindazokat az adó-, illeték- és egyéb kincstári bevételeket, amelyek a benzin, olaj, pneumatik és gépjármüvek fokozott használatából és forgalmából származnak.

Rámutat végül a mérnökök memoranduma arra, hogy a szomszédos országok a rossz gazdasági viszonyok ellenére is nagyszabásu utépitési programmal dolgoznak és ezek a beruházások – miután kölcsönökből nem födözhetők – ugyancsak a rendes állami költségvetést terhelik. A pénzügyminiszter kék plajbásza ellenben nem ott töröl, ahol meddő, haszontalan, gazdasági és szociális szempontból is értéktelen kiadási tételek terhelik a költségvetést.

Még a 6-os bizottság igen mérsékelt takarékossági javaslatait sem tudják végrehajtani!
A közüzemek a nyilvános árlejtések kisemmizésével továbbfolytatják tisztességtelen konkurrenciájukat az adófizető magángazdasággal! Itt volna alkalom a spórolásra, miért nem itt kezdik? Mert a magas bürokrácia ma is nagyobb hatalom, mint a miniszter, a parlament és a közvélemény! Ezt a keserü igazságot ajánljuk Korányi pénzügyminiszter figyelmébe!