1930 szeptember 14-én történt, hogy Piccard brüsszeli egyetemi tanár Augsburgban egy különös alakú és szerkezetű léggömbbel 16.000 méter magasságba akart felszállni, hogy ebben a földöntúli szférában tudományos méréseket és megfigyeléseket eszközöljön.

Minden elkészült a startra, a tanár és asszisztense bemásztak a léggömb golyóalakú aluminium gondolájába és ezrek lélegzetfojtottan lesték a felszállást. Egy-két perc telt el…A léghajó nem mozdult...

Ujabb percek multak kínos csendben és a nehéz gondola nem hagyta el a földet ... Most már hangosan nevetett a tömeg…Végül ujabb kínos várakozás utána tanár kinyitotta az aluminiumgolyó légmentesen elzárt kerek ablakát és kimászott a szabad levegőre. Kiderült, hogy a nehéz aluminiumgolyóval nem lehet felszállni.

A tömeg akkoriban fantasztának tartotta a tudós tanárt és mosolyogtak rajta. Piccard azonban nem vesztette el a kedvét, hanem tovább folytatta kísérleteit és most, május 27-én hajnalban 3 óra 30 perckor meglepetésszerűen ismét megkísérelte a felszállást, amely sikerült is...

Piccard tanár tudományos kísérletének rendkívül nagy fontossága van. Célja nem rekord-repülés volt, - de mostani útjával minden eddigi magassági rekordot legyőzött - hanem azért ment eddig ember által soha el nem ért magasságba, hogy a sztratoszférában kísérleteket végezzen. A sztratoszféra a föld légkörének felső tizenegy kilométeren felül elterülő rétege, amelyben a hőmérséklet már nem csökken, hanem nagyjában állandó.

Piccard tanár a 16.000 méter magasságban azt akarta megállapítani, hogy a sztratoszférában is kifejlődnek-e a rádium gammasugarai, mert ez megmagyarázná a kozmikus sugárzás eredetét, valamint meg akarta állapítani a légköri villamosság jelenségeit.

Piccard ballonjának tértartalma 16.000 köbméter. Átmérője 30 méter és súlya 800 kilogram. A körtealakú léggömbön egy alumíniumból készült gondola függ. Ebben foglalt helyet a tanár és asszisztense, Kipfer brüsszeli fizikus. A beszállás után a gondola kerek nyílását légmentesen elzárták. Erre azért volt szükség, mert a sztratoszférában már olyan ritka a levegő, hogy ember ott már nem vehet lélekzetet.

Éppen ezért választotta a léghajókosár helyett a légmentesen elzárható alumíniumgolyót, amelyben azonban légfejlesztőkészüléket helyezett el. Emellett a legnagyobb magasságban 56 fok hideg van. A nagy hideg ellen a tudósok úgy védekeztek, hogy a gondola feketére festett oldalát a nap felé fordították és így húsz fok meleghez jutottak.

Az augsburgi start után az egész világon óriási izgalom támadt. A tudós úgy tervezte, hogy a léggömb legfeljebb hét órát lesz levegőben. Ebből két órát szánt a felszállásra, kettőt a leereszkedésre és két órán át akart a sztratoszférában maradni. Ezért élelmiszert alig vitt magával, a két oxigénpalack pedig - amit magával vitt - lehetővé tette, hogy húsz órát maradjanak a levegőben.

A start után a léghajó néhány pillanat alatt 2000 méter magasságba szökött és délelőtt tíz óra tájban 12.000 méter magasságban volt. A léghajó elsodródott Augsburg felöl és később Ausztria felett látták.

Este már az egész világon végig megélt az aggodalom: - Mi történt két vakmerő tudóssal?... Már rég le kellett volna szállniuk... Talán elvesztették eszméletüket... Elfogyott a levegő és megfulladtak a golyóban?...

És közel huszonnégy órai izgalom után szétrepült, az egész világon az örömhír: az olasz-osztrák határon, Gurgi község közelében egy fensikon leszállt Piccard tanár sztratoszféra-léghajója ... A merész utasoknak bajuk. A vállalkozása legteljesebb sikerrel járt, elérték a 16.000 magasságot, ahol tökéletesen elvégezték feladatukat.