Politikai és gazdasági körökben komoly érdeklődés előzi meg a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásoknak e héten esedékes folytatását. A tárgyalások előkészítése céljából az este a miniszterelnökségen fontos gazdasági értekezletet tartottak, amelyen Károlyi, Walko, Korányi, Kenéz és Ivády miniszterek vettek részt.

E tárgyalások anyaga holnap délután a minisztertanács elé kerül, a csehszlovák-magyar közeledés problémájával azonban ma már a politikai pártok is élénken foglalkoznak. Ami évekkel, sőt még csak hónapokkal ezelőtt is kisebbfajta hazaárulásba ment; ma már a kormánypártban is szalónképessé várt az a kívánság, sőt követelés, hogy a gazdasági válság enyhitése érdekében közeledést kell létrehozni a szomszéd államokkal, elsősorban Ausztriával és Csehszlovákiával.

Vasárnap este több kormánypárti képviselő bizalmas megbeszélésen vitatta meg ezt a kérdést és az a fölfogás kerekedett fölül, hogy a tárgyalások fonalának fölvételéből semmi esetre sem szabad presztizskérdést csinálni, elérkezett az ideje annak, hogy közvetlen konkrét tárgyalások induljanak meg nemcsak Prágával és Béccsel, hanem Berlinnel is.

Ugyancsak a kormánypártban merült föl az a kívánság, hogy a kormánynak most már a legrövidebb időn belül gondoskodnia kell a külügyi bizottság összehivásáról.

Erre vonatkozóan Örffy Imre a következőket mondotta:
„A közelmult belpolitikai kormányzat állandó birálatában nem merülhet ki a politikai élet, minden tisztánlátó embernek el kell ismernie, hogy a magyar ügy, a gazdasági válság enyhitésének kérdése ma elsősorban külpolitikai probléma, amellyel egyrészt a külügyi bizottságot, másrészt – a sajtó utján – a közvéleményt is megfelelően foglalkoztatni kell, annál is inkább, mivel a rendszertelen politikai nyilatkozatok komoly kár okozhatnak az országoknak.
Éppen ezért mindenképen szükséges, hogy a képviselőház külügyi bizottsága minél előbb összeüljön."

Beszéltünk ezután Pekár Gyulával, a képviselőház külügyi bizottság elnökével, aki így nyilatkozott:
- Magam is azt tartom, hogy a magyarságot érdeklődő legfőbb probléma ma a külpolitikával függ össze és ennek tudatában mindjárt ujév után érintkezésbe léptem a miniszterelnök és a külügyminiszter urakkal és együtt teljes egyetértésben intézkedés fog történni, hogy a külügyi bizottság nyomban Walko és Korányi minisztereknek Genfből való hazaérkezés után, vagyis január végén, összeüljön.

Az eredeti terv szerint erre korábban került volna sor, a Népszövetség tanácsülésének egy héttel történt elhalasztása azonban döntő sullyal esik itt latba, mert hiszen éppen a Genfből hazaérkező külügyminiszter urnak kell alkalmat adnunk arra, hogy külföldi tárgyalásainak eredménye alapján részletesen ismertesse a bizottsággal a legidőszerübb külpolitikai problémákat.

A külügyminiszter urnak január végén már módjában lesz bizonyos eredményekre is rámutatni, a külügyi bizottság tehát mindenképen tiszta képet fog kapni a külügyi helyzetről. Ezentul azután rugaszkodni fogok ahhoz, hogy a képviselőház külügyi bizottsága havonként legalább egyszer ülést tartson.

A csehszlovák-magyar közlekedés ügyében ezeket mondotta a külügyi bizottság elnöke:
- A csehszlovák-magyar közeledéssel kapcsolatban legutóbb számos nyilatkozat jelent meg a külföldön és a belföldön egyaránt, de hogy e nyilatkozatokban mi az élő valóság és mi a tüzijáték, azt csak a most meginduló csehszlovák-magyar tárgyalások eredménye fogja megmutatni.

Bethlen legutóbb azt hangoztatta, hogy az első lépést Csehszlovákiának kell megtennie. Csehszlovákia van hatalomban, tőle várjuk, milyen hangnemben üti meg a békülékenység hangvilláját!