A kéz a foglalkozó rátermettség, de a lelki hajlamok elárulója is. Ezek a jellegzetességek kétszeresen kiütköznek nagy emberek kezein. Hegedűsnek és zongoristának például hosszúujju, hajlékony keze van. Hogy ez a hajlékonyság milyen természetfölötti méreteket ölthet, arra példa a sátán cimborájának, Niccolo Paganininak, a nagy hegedűsnek keze.

A világ leghatékonyabb keze volt ez, mert Paganini csuklójáig tudta hátrahajlítani hüvelykujját. Természet fölötti dolog volt ez a hajlékonyság s Paganinit azzal vádolták, hogy az ördögtől kapta ajándékba vérdíj fejében. Sok baja volt természetfölötti keze miatt Paganininak, sőt halála után sokáig meg sem engedték eltemetését a sátán cimboraságának vádja következtében.

A kéz a hivatás, az életsors árulója, de kétszeresen az nagy emberek esetében. Más a nagy katona keze, más a költő, a művész, a festő keze, az élet és a képességek titokzatos ereje formája olyanra, amilyen éppen.

Horthy Miklós kormányzó keze például első látásra nem látszik katonakéznek. Hosszú ujjak, felületes szemlélő művészkéznek is nézné. Az ujjaknak azonban határozott és kemény körvonala van. A hosszú ujjak csontosak és izmosak, nem lágyak. A kéz tartása akaraterőre és fegyelmezettségre vall. Ezért nem művészkéz, hanem katona keze.

Ady Endre kéztartása mennyivel puhább és enerváltabb. Az ujjak lágyak, a kézfej kicsit elpuhult, az ujjak körvonalai nem olyan határozottak, tragikus kéz ez, nagy fantáziára, kevés akaraterőre és tragikus sorsra vall.

Moltke, a német hadsereg vezérkart főnöke. Rövidujjú, irgalmat nem ismerő vaskéz. Amit ezek a kezek egyszer megragadnak, nem engedik el. Nem ismerik a szentimentalizmust ezek az ujjak. Határozott cél felé törnek, parancsolást fejeznek ki, de felfelé tudnak engedelmeskedni.