Még ebben az évben hét rendeletet bocsát ki a belügyminiszter az OTI szanálására
A Társadalombiztosító Intézet szanálásának sulyos kérdése hónapokig tartó előkészítés után e héten végre eldől. A 33-as bizottság csütörtöki ülése elé ugyan csupán egy felhatalmazási keretrendelet kerül, – ezt a bizottság tagjai bizonyára kifogásolni is fogják! – de csakhamar megindul és még ebben az évben be is fejeződik a belügyminiszteri rendeleteknek valóságos pergőtüze az OTI 8.5 millió pengős deficitjének megszüntetésére.
A felhatalmazási rendeletnek egyik legérdekesebb és nyilvánosságra eddig még nem került intézkedése az államháztartás súlyos helyzetével függ össze. Az államnak ugyanis 22 millió pengős tartozása áll fenn az OTI-val szemben és az illetékes tényezők arra számítanak, hogy e tartozások évi 1,200.000 pengős törlesztési részletei nem lesznek a költségvetésbe beilleszthetők. Éppen erre való tekintettel a felhatalmazási rendelet úgy intézkedik, hogy e törlesztési részlet helyett az 1932/33. és az 1933/34. költségvetési években ennél kisebb, a belügyminiszter által a pénzügyminiszterrel egyetértésben meghatározandó összeget fizessen az állam megtérítésképpen.
A tartozás fennmarad ugyan, de könnyen megtörténhetik, hogy törlesztés címén az OTI két éven keresztül egy fillért sem fog kapni, pedig amikor az öregségi ágazat pénzéből a betegségi ágazatban költötték el ezeket az összegeket, az az álláspont érvényesült, hogy ez a gazdálkodás és túlméretezés az állam vezetése alatt történt és ezért kellett az elköltött 23 millió pengőt törvényben biztosítani az OTI részére.
A felhatalmazási rendelet életbeléptetése után a következő hat rendelet kibocsátására kerül sor az OTI szanálása ügyében:
1. A táppénzt, valamint a terhességi és gyermekágyi segélyt az átlagos napibér 60 százalékáról 50 százalékra csökkentik még a tavalyi kormányrendelet alapján.
2. A háztartási alkalmazottak biztosításának ügyét külön rendeletben választják szét az ipari alkalmazottakétól. A háztartási alkalmazottak után fizetendő egységes betegségi biztosítási járulék havi 3 pengő, a balesetbiztosítási díj napi fél fillér lesz.
3. Rendeleti úton módosítják a háztartási alkalmazottak bejelentési rendszerét. A háztartási alkalmazott fizetését ezentúl nem kell bejelenteni, csupán a személyazonosságra vonatkozó adatokat kell közölni, mert hiszen most már mindnyájan egy napibérosztályban lesznek.
4. Elrendeli a belügyminiszter, hogy a betegség esetén kiváltandó munkaadói igazolványért 20 fillért kell fizetni, az orvosi receptek után, ha a gyógyszert nyilvános gyógyszertárban szolgáltatják ki, 30 fillért, ha az intézet házigyógyszertárában, 20 fillért.
5. Külön rendelet intézkedik az orvosi illetményekről és végül
6. az orvosok működési szabályzatáról.
A kollektív szerződést tudvalévően nem sikerült megkötni, most tehát olyan mértékben szállítják le az orvosi illetményeket, hogy ezek kifussák az e célra rendelkezésre álló összegből, vagyis az országosan előírt járulékok 11,5 százalékából, a vállalati pénztáraknál pedig 12,5 százalékából. Csökkenteni fogják a rendelőintézetek forgalmát és megszüntetik ezekben a tömegrendelést. Az az elv fog tehát itt érvényesülni, hogy a beteget a körzeti orvos kezelje.
Érdekes egyébként, hogy a német szakértő, dr. Sonderhof, a hamburgi munkáspénztár igazgatója, már elkészült jelentésével, amelyben véleményt mond a Társadalombiztosító Intézet adminisztrációs rendszeréről és a racionalizálási lehetőségekről. A jelentést már benyujtotta a belügyminiszternek, aki rövidesen áttanulmányozza, az OTI vezetősége pedig ugyancsak megvitatja a javasolt adminisztrációs egyszerűsítéseket.
A most megjelenő szanálási rendeletek természetesen nem a német szakértő tanácsai alapján készültek, mert hiszen az ő feladata csupán az adminisztráció felülvizsgálása volt. Sonderhof dr. egyébként e héten már el is utazik Budapestről.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!