Sok ember hal meg Amerikában a hamisított alkoholtól. És rengeteg ember csömörlik meg itt Európában a hamisított tengertől. Ügyes kis és nagy románcokat zengenek az úgylátszik, most már kipusztulásra ítélt alkoholcsempészek kalandos életéről. Az ilyen tengeri románc szemenszedett hazugság, valóságos tenger- hamisítás. A valóság nem kalandfilm és detektívregény, hanem véres pokol, az óceán pokla.

Először is az ilyen csempészhajó kívül áll minden törvényen. Minden rajta levőre súlyos fegyházbüntetés vár. Ezért legénységét erőszakkal és csellel szedik össze s csak a nyílt tengeren tudja meg, milyen hajóra került. A tisztek züllött és letört emberek, a legénység a tenger és a szárazföld szemete. Pokoli rabság ez az élet, a tisztek véres terrorja a legénység fölött rummal, revolverrel és ütleggel. De gyakran megtörténik, mint az Alhabaska hajó esetében is, amelyről Löhndorff írt egy könyvet, az Óceán poklá-t, hogy a legénység végül is fellázad, lefegyverezi a tiszteket s mivel kikötőbe nem fut be, zátonyra viszi a hajót a habokból csak szabadságát és puszta életét mentve ki.

Minden pohár wishkyre, amelyet a száraz Amerika megiszik, legalább ugyanannyi kiontott embervér esik. Valósággal vért iszik wishky helyett Amerika.

Képzeljük el a tenger veszedelmeihez a csempészés veszedelmeit, megtetézve a mértéktelenül ivott rum s a véres korbács állatiasító veszedelmeivel – ez az Alhabaska története, amely súlyos vádirat a prohibíció ellen, amelyet Carner alelnök javaslata most halálra ítélt.

Löhndorff új könyvében, mely magyarul a Kalandos Utazások sorozatában most jelent meg, az a megrázó és legizgalmasabb, hogy való és igaz.