Száz évvel ezelőtt született a nagy magyar utazó-tudós - A szultán tanácsosa - Az ázsiai sivatagok első európai vándora.

Az egész kultúrvilág megemlékezik Vámbéry Ármin, a nagy magyar orientalista születésének századik évfordulójáról. Egy túladunai kis helységből lendül világhíressé lett pályájára a bicegő lábú zsidógyerek, aki még középiskoláit se fejezhette be és aki már ifjonti korában égett a vágytól, hogy nagyhírűvé legyen és hogy első sorban hazájának és a keleti tudományoknak büszkeségévé válhasson.

Éles emlékezőtehetsége, szilárd vasakarata és kitartó szorgalma főleg arra ösztönözték, hogy nyelveket tanuljon és amikor a Kelet egyik nyelvével, a bibliai héberrel kellett megismerkednie, fellángolt benne a vágyakozás, hogy más keleti nyelvekkel is foglalkozzék. Hevülő képzelete szinte rejtelmes kalandok vágyakozására ingerelte és sztambuli szépségek felé fordítják tekintetét Sztambulban mint Resid ejjendi vált otthonossá.

És a keleti kérdések kalifai szentségű városában nemcsak a török nyelvet, a török társadalmi életet ismeri meg, hanem betekintést nyer a keleti kérdések politikai útvesztőibe is. Anglia és Oroszország versengve versenyeznek a keleti országokban elérendő kultúrális és hatalmi térfoglalásért. És a fiatal nyelvkutató az angol érdekekért lép sorompóba, mert amint írásaiban maga mondja, a cár birodalmának minden kincse sem lett volna elég arra, hogy elnyomja benne azt az idegenkedést, melyet gyermekkorától fogva érzett hazája nemzeti törekvéseinek eltiprói ellen.

Foglalkoztatja emellett a magyarság eredetének kérdése is, melyet a török nyelvismeretek révén akar megfejteni. A politikai világ figyelme Közép-Ázsia felé kezd fordulni. A fiatal kutató pedig szinte önnön-magát legyőzve, nekiindul a középázsiai sivatagoknak és mint áldervis jut el Kínába, Bokharába, Herátba olyan utakon és módon, ahogyan európai ember eleddig nem juthatott el. És szinte legendás eseményekké nőttek azok az átszenvedett tapasztalatok és viszontagságok, melyek bátor és vakmerő útját világeseményekké érlelték.

Az európai műveltség köztudatába ő vitte be legelsőnek a messze Ázsiára vonatkozó földrajzi ismereteket és keleti fantáziával varázsolta elénk színes munkáit, melyekben hol középázsiai vázlatait, vándorlásait és élményeit Perzsiában rajzolja meg, hol meg gazdag nyelvanyagával gyarapítja az orientalista irodalmat. Idehaza, mint egyetemi tanár és akadémikus kezd hozzá a magyarság eredetének kutatásához és megindítja az úgynevezett ugor-török háborúságot, melyben a magyar népnek és nyelvének török eredetét bizonyítja.

Harcos lélek volt és ha benső életének összes megnyilatkozásaiban, nemzeteken és vallásokon felül levőnek érezte is magát, tudósi munkájában a magyar ügynek állott szolgálatában. Élte utolsó korában a szultáni kegy több ízben szólította Sztambulba, hogy a politikai élet keleti vonatkozású kérdéseit megvitassa vele. Lakosztálya, melyet a vendéglátó padisah bocsátott rendelkezésére, nap-nap után telt meg tisztelőivel és rajongóival, főleg hodzsákkal, dervisekkel és szoftákkal, akik ruhája szegélyét ajkukkal megérintve, feszült figyelemmel lestek keleti szinpompájú szavait és a keleti bölcseségű mondásainak fordulatos ötleteit.

Mert nemcsak művésze volt ő a nyelvnek, hanem művészi mímelője is és oly hangszínezéssel tudott előadni, hogy hallgatóit szinte bámulatba ejtette. Nyelvek sokféleségén beszélt, írt és levelezett és ha törőkül beszélt, még a született törökön is túltett és midőn a perzsa sah budapesti látogatása alkalmából, az ország nevében ő üdvözölte a fenkölt vendéget, szinte alig tudta a sah elhinni, hogy nem született perzsával áll szemben.

Szinte babonás ámulattal hallgatták a középázsiai dervisek, amint a perzsa dalokat, a tatár énekeket és az arab nyelvű szent imádságokat áhítattal elrebegte, levetvén magáról minden európai nyomot, mely elárulhatta volna és amely kínhalálát jelentette volna, Vámbéry Ármin neve arany-betűkkel van beírva nemcsak a magyar tudományosság, hanem az európai művelődéstörténet egyetemességébe és a magyar áldervis élményei szinte fogalommá finomodtak, a vissza nem rettenő bátorság, a szívós akaraterő és a lankadatlan szorgalom fogalmaivá.

Kunos Ignác