Dtum
Login with Facebookk
1932 | Augusztus

Miért késik a kávémonopólium?

A kávé, az a jóillatú, fekete, apró mag kikívánkozik hígított kávéházi halmazállapotából és a közvélemény mikroszkópsugara alá gurul. Talán a gondos analízis segítségével meg tudjuk állapítani, hogy lesz ebből a kis magból sok millió pengő, még pedig olyan pengő, amely ép úgy kiömlött az országból, mint ahogyan a kávézsákokból a magyar üzletekbe zuhogott az az értékes magocska. A kávé karrierje azokon a hatalmas ültetvényeken csirázik ki, amelyekről ifjúkori olvasmányainkban mindig dúsgazdagon térnek vissza a szegény, de törekvő regényhősök.

Ezeken az egyébként cseppet sem regényes kávéültetvényeken a legfinomabb kávéért sem kap a termelő kilogrammonként 70 fillérnél, 1 pengőnél többet. A fuvar például Santostól Fiuméig tonnánként 70 aranyshillinget tesz ki, körülbelül 10 fillér kilogrammonként. A szárazföldi fuvar, raktározás, kezelés Budapestig bőven számítva kilogrammonként 10 fillért jelent. Ha a két aranykoronás vámot is számitjuk, akkor 2 pengő 34 fillért kell hozzáadnunk. Ebből látszik, hogy 3 és fél pengő között mozog a kávé ár-értéke és hogy az egyes kávéminőségek közötti különbözetek nem lehetnek nagyobbak 20-30 fillérnél.

A kávébehozatali cégek kirakatai azonban mást mutatnak, 4.60 P-től kezdve a 12 P-s kávéig a legkülönbözőbb eltérések láthatók az árakban. Már pedig ezzel a kérdéssel érdemes törődni, mert egy esztendőben pontosan 320-350 vagón kávét importálnak Magyarországba. Ez azt jelenti, hogy kb. 4 millió kg. kávét fogyaszt az ország és ha kilogrammonként átlag csak 2 pengő tiszta nyereséget veszünk alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy 8 millió pengő a kávébehozatal évi profitja.

Nyugodtan lehetne magasabb számot is alapul venni.
De akár 8 millió, akár 10 millió kereshető egy évben tisztán a kávén, joggal felvetődik a kérdés, hogy mi lesz az ilymódon előálló nyereséggel és hogy mi a szerepe az államnak ebben a kérdésben. Itt feleletre vár az a kérdés, igaz-e, hogy a fentemlített milliók tekintélyes része néhány kávébehozatali cég és az elért tekintélyes haszon mindeddig kiment az országból és sokkal többet látott abból például a volt osztrák császárváros, mint Budapest.

Kétségtelen, hogy jó üzlet volt a kávébehozatal Magyarországra és amikor oly kétségbeesetten kutatnak nehány milliós jövedelem után az állami költségvetés egyensúlya érdekében, akkor nem tudjuk, miféle számottevő akadálya lenne annak, hogy a kávéforgalmat épúgy monopolizálja az állam, akár a sót.

Úgy véljük, jogos magánérdekek sérelme nélkül bevezethetné Magyarország a kávémonopóliumot és ha nem történnék más, csak annyi, hogy ezt a 8-10 millió pengőt a kistisztviselők leromlott illetményeinek helyreállítására fordítanák, az egész magángazdaság sokkal értékesebb és maradandóbb előnyhöz jutna, mint amennyit e pillanatban a kávéimport mai rendszere Magyarországnak egyáltalán jelenthet.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Monopólium
Szabóné Fricska Anna

Monopóliumokról többféle értelemben beszélhetünk.


Használjuk azokra az óriás vállalatokra, amelyek különböző együttműködési formákban a piacot uraló gazdasági helyzet megteremtésére, a piaci verseny korlátozására jönnek létre.


A kereskedelemben kiváltságos piaci helyzetet teremtő kivételes jogot jelent valamilyen áru kizárólagos forgalmazására. Kivételes jog lehet egyes térségek kereskedelmének kizárólagos joga is, erre a történelemben a legismertebb I. Erzsébet királynő adománya az angol Kelet-indiai Társaság számára 1600-ban.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98