Az elmebaj két fajtája szoros összefüggésben van a testalkattal - Egy német tudós megállapította, hogy az egészséges ember testalkata és lelkitulajdonságai között is összefüggés van. - A testalkat három alapformája és az ezeknek megfelelő lelki tulajdonságok - A kevert formák esetén a lelki tulajdonságok is kevertek.

Lavater János svájci író és lelkész már l50 évvel ezelőtt fölvetette azt a gondolatot, hogy az arcvonásokból pontosan meg lehet állapítani mindenkinek a jellemét. Négykötetes könyve élénk ?olémiát idézett elő akkoriban a tudományos világban s a tudósok azon a véleményen voltak, hogy Lavater tudománya képtelen, hiú ábránd, magyarul: szamárság. Ennek ellenére Lavater népszerűsége egyre emelkedett egész Európából hozzá fordultak tanácsért azok, akik bizonyos emberek arcvonásaiból azoknak igazi jellemét akarták megtudni.

Idővel teljesen feledésbe mentek Lavater kezdeményezései, kiváló megfigyelései, legföljebb a dologhoz nem nagyon értő műkedvelők foglalkoztak az arcvonások és a lélek közötti összefüggések megállapításával.

Legújabban egy kiváló német tudós, Kretsmer Ernő elmeorvos megint foglalkozni kezdett a test és a lélek összefüggésének kérdésével, de egészen más alapon, mint Lavaler. Kretsmer nem az arcvonásokból akarja kiolvasni lelki tulajdonságokat, hanem az egész testből. „Testalkat és jellem” című könyve, amelyben ilyen irányú búvárkodásának eredményét közli, a tudományos világot élénken foglalkoztatja.

Kretsmert az elmebajosok testalkatának tanulmányozása indította arra, hogy a testalkat és a jellem összefüggésével foglalkozzék. Az elmeorvosok előtt már régen ismeretes, hogy az elmebajnak kétféle formája van: a hasadásos és cirkuláris, körben mozgó. A hasadásos elmehajban szenvedő beteget az jellemzi, hogy öntudatában, énjében titokzatos szakadások lépnek fel.

Olyan, mintha a betegnek több lelke, énje volna, amelyek egymástól teljesen függetlenek. A körben mozgó, vagyis a cirkuláris elmebajban szenvedő az öröm és a szomoruság végletei között hánykolódik állandóan.

Kretsmer pontos méreteket vett fel a klinikáján ápolt betegek testéről és úgy találta hogy a hasadásos elmebajban szenvedők majdnem kivétel nélkül nyúlánkak, soványak vagy pedig jól fejlett izomzatúak Viszont a cirkuláris elmebajosok a kövér, gömbölyded emberek közül kerülnek ki igen csekély kivétellel.

A kétféle elmebajnak és a testalkatnak az összefüggése gondolkodóba ejtette Kretsmert. Tovább vizsgálódott és rájött arra, hogy az egészséges embereknél is van összefüggés testalkat és a lelki tulajdonságok között. Ez az összefüggés olyasféle, mint az elmebajosoknál. Senki sem tekinthető teljesen normálisnak. Legalább is hajlunk egy kicsit a kétféle elmebaj valamelyik fajtájára.

Ha soványak, nyúlánkak, nyurgák vagy pedig zömök, fejtett izmú emberek vagyunk, akkor a hasadásos elmebetegekkel vagyunk távoli rokonságban. A kövér, gömbölyű testű emberek pedig a cirkuláris elmebetegekhez hasonlítanak egy kicsit. Mintha csak, Dosztojevszkijnek volna igaza; aki azt mondja egyik regényében, hogy az értelemnek a legkisebb foka is már őrület...

Kretsmer megállapításai szerint a testalkatnak három alapformája van: a sovány-nyúlánk, a fejlett izomzatú és a kövér. Mindegyik alapformához nagyjában véve ugyanazok a lelki tulajdonságok tartoznak.