Vasárnap délután kezdődött és hétfőn este nyert befejezést MacDonald és Tardieu londoni tanácskozása, amely bevezetője egyrészt a négy európai nagyhatalom szerdán kezdődő konferenciájának, másrészt a genfi tanácskozásoknak, amelyeken nemcsak a négy nagyhatalom, hanem az öt dunai állam – közöttük Magyarország - , továbbá Bulgária és Görögország képviselői is résztvesznek. A tanácskozásról kiadott hivatalos jelentés diplomáciai stilusa eltakarja a sulyos és következményeiben messze kiható elhatározásokat, amelyekre Európa két vezető hatalmassága e történelmi napokban jutott, de kétségtelen, hogy Anglia és Franciaország kormányai ma már tudatában vannak a veszedelmeknek, amelyek Európát a Duna felől fenyegetik és bármily nagyok is a nehézségek, MacDonaldnak igaza van: a dunai problémát minden körülmények között meg fogják oldani.

Döntő fontosságu eredménye a londoni találkozásnak, hogy az a két hatalom, amelynek pénzügyi segitségétől minden megoldás végső eredményben függ, elvben elhatározta, hogy ezt a segitséget megadja a dunai államoknak. a londoni eseményekről  tudósitónk a következőket jelenti:
London, április 4.
Tardieu és MacDonald tanácskozásairól hétfőn este közös kommünikét adtak ki, amely megállapitja, hogy a tanácskozások elsősorban azokkal a pénzügyi és gazdasági nehézségekkel foglalkoztak, amelyektől a Duna medence államai szenvednek. A két kormányelnök megegyezett abban, hogy a problémát föltétlenül meg kell oldani, éspedig a nemzetközi megértés szellemében való közös munkával és valamennyi érdekelt hatalom szoros közremüködésével. erre a célra legalkalmasabb eszköz a négy európai nagyhatalom konferenciája és mivel ez a konferencia küszöbön áll, a két kormányelnök nem tartotta célszerünek, hogy már most megállapodásokat kössön, azonban a két kormány álláspontjának egybevetése,, meggyőződésük szerint, a konferencia munkálatait megkönnyitette.

A két kormány reméli, hogy rövid időn belül sikerül megtalálni azokat a módszereket és eszközöket, amelyek a kérdés megoldására alkalmasak és tekintetbe veszik valamennyi hatalom érdekeit. Annál inkább szükséges ez, mert Európának a válság által leginkább sujtott részében a gazdasági egyensulyt és stabilitást csak a gazdasági közeledés segitségével lehet helyreállitani. Ezt a kommünikét MacDonald a Downingstreeter. Tardieu pedig a Hyde Park Hotelban olvasta föl az egybegyült ujságirók előtt. Tardieu nem füzött kommentárt a kommünikéhez, viszont MacDonald hosszabb beszélgetést folytatott az ujságirókkal. E beszélgetés során az angol miniszterelnök ujból hangsulyozta, hogy semmiféle megállapodást nem kötött a francia miniszterelnökkel, de megvan győződve arról, hogy a kétnapos tanácskozás lényegesen könnyitette a szerdán kezdődő konferencia munkáját.

- Könnyen lehetséges – mondotta MacDonald -, hogy az érdekelt nagyhatalmak egyike vagy másika eltérő szempontokat fog érvényesiteni, de szilárd meggyőződésem, hogy a megegyezés létrejön és mindenkit ki fog elégiteni. Ha ez sikerül és sikerült a kölcsönös bizalmat megszilárditani, a nyár folyamán a hatalmak megoldhatják sorban az összes függőben levő problémákat. A dunai problémát minden körülmények között megoldjuk, meggyőződésem szerint ennek ma már nincsen akadálya.

Tardieu miniszterelnök programszerűen vasárnap délután 1/26 órakor érkezett meg Flandin pénzügyminiszterrel a Viktória-pályaudvarra. A pályaudvaron a francia vendégeket MacDonald miniszterelnök és Sir John Simon külügyminiszter fogadták és Tardieu MacDonalddal együtt egyenesen a Downingstreetre ment, ahol a két miniszterelnök másfél óráig négyszemközt tanácskozott egymással. Este 9 órakor Tardieu, Flandin, MacDonald és az angol miniszterek, valamint számos volt angol miniszter és politikus a francia nagykövetség bankettjén vett részt, amelyet De Fleuriau nagykövet rendezett Tardieu tiszteletére.

Még a benkett előtt fogadta Tardieu miniszterelnök a sajtó képviselőit:
- Angliát és Franciaországot – mondotta Tardieu – a régi barátságon kívül erkölcsi és politikai felelősség is egybefűzi és a két állam polgárainak az a közös kivánsága, hogy a béke, méltányosság és nyugalom korszakát előkészitsék.

Ebben a szellemben folyt le a két miniszterelnök londoni tanácskozása, ez a szellem fog uralkodni a négy hatalom konferenciáján Genfben és később Lausanneban is.

MacDonald miniszterelnök ugyanekkor a Downing-streeten nyilatkozott a sajtónak és kijelentette, hogy a kényelmes jegyzékváltások ideje elmult, a világbékét konferenciákkal kell fönntartani, egy vagy két ország gyönge erre a feladatra. MacDonald ezután hangsulyozta, hogy semmiféle előzetes megállapodást nem kötött Anglia és Franciaország, semmiféle előzetes tervet vagy javaslatot nem dolgoztak ki. A négy hatalom konferenciáján valamennyi állam egyenlően érvényesitheti szavazatát a közös cél érdekében.

Hétfőn reggel 7 órától 9óráig Tardieu és Flandin szállóbeli lakásukon tanácskoztak ½ 10 órakor a Downing-streetre mentek, ahol ezután megkezdődött a tulajdonképpeni tanácskozás. Ezen a tanácskozáson a két miniszterelnökön kívül résztvett Flandin francia pénzügyminiszter, az angol kormány tagja közül Sir John Simon külügyminiszter, Chamberlain kincstári kancellár, Runciman kereskedelemügyi miniszter, valamint a két kormány gazdasági és politikai szakértői. Délben egy órára megszakitották a megbeszéléseket és a miniszterelnökségen megebédeltek. Délután 2 órakor folytatták a tanácskozást, amely 5 óra 30 perckor ért véget. Este 8 órakor lord Londonderry angol légyügyi ministzter vacsorát adott Tardieu tiszteletére, amelyen csupán a két miniszterelnök vett részt, akik vacsora alatt és után folytatták beszélgetésüket. Lord Londonberry palotájából Tardieu egyenesen a Viktória-pályaudvarra hajtatott, ahonnan a menetrendszerű gyorsvonattal 12 óra 30 perckor elhagyta az angol fővárost.

„ A békeszerződések sok rossz vért szültek, a válságos helyzet mégis hajlandóvá teszia dunai országokat a közös akcióra!” – irja Edmond Harmsworth
Az angol lapok rendkivül óvatosan irnak a londoni tanácskozásról. Magyar szempontból különös figyelmet érdemel Lord Rothermere fiának. Edmond Harmsworthnak a „Daily Mail”-ben közzétett föltünést keltő cikke, amelyben azt irja, hogy a francia miniszterek konkrét akciótervet ajánlanak az angol kormánynak, amely csak részletekben különbözik az angol tervtől. Középeirópa összeomlása sulyosan érintené Angliát, mert az öt dunai állam összesen 159 millió font értékü államkölcsönöket helyezett el Londonban. Görögországban és Bulgáriában Anglia 70 millió fonttal van érdekelve, ehhez hozzászámitandók a rövidlejáratu kölcsönök, áruhitelek, részvények és egyéb angol érdekeltségek óriási összegei. Magyarország a legsulyosabb viszonyok között is ritka hazafias önmegtartoztatást tanusitott. Csonkamagyarország sohasem lehet maradandó és erős gazdasági egység. A trianoni békeszerződés számos intézkedése tarthatatlannak bizonyult. Jóllehet, a békeszerződések sok rossz vért szültek a dunai államok közt, a válságos helyzet most hajlandóvá teszi őket a közös akcióra.

Szerdán kezdődik a négy nagyhatalom konferenciája
A Foreign Office kabinethelyiségét már készitik a négyhatalmi konferenciára, amely szerdán délután kezdődik. Angliát a konferencián MacDonald, továbbá a kincstári kancellár, a külügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter képviselt. Grandi kedden este, Bülow szerdán reggel érkezik Londonba. Remélik, hogy a hét végéig a konferencia megegyzést ér el. Hétfőn már valamennyi miniszternek Genfben kell lennie a leszerelési tárgyalás ujból való megnyitásán.

„Anglia és Franciaország a dunai problémákon tulmenő megoldást készitenek elő!”
Páris, április 4.
Jouvenel szenátor vasárnap egy francia vidéki városban nagy beszédet mondott az európai megegyezés mellett és kijelentette, hogy Közép- és Keleteurópában kis államok tiltakozása az uj határok ellen egyre erősebb és a nagyhatalmak a bonyodalmakba könnyen belesodródhatnak. Ennek csak ugy lehet elejét venni, ha a nagyhatalmak az ellentéteket kiegyenlitik. A locarnói szerződések előtt a Rajna volt az európai veszedelemnek Achilles-sarka, ma a Rajna helyett ugyanezt kell elmondani a Dunára.

A francia sajtó teljes egyöntetüséggel emeli ki a londoni tanácskozás fontosságát. A „Matin” szerint az angol-francia együttmüködés nem irányul más államok szuverénitása ellen.

Az „Exceisior” azt hangoztatja, hogy Anglia és Franciaország a dunai problémákon tulmenően szélesebbkörü megegyezést, készitenek elő, hogy Európa erkölcsi és anyagi fölemelkedését lehetővé tegyék.

Stimson a dunai problémáról is tárgyalni fog Genfben
Washington, április 4.
Amerikai politikai körökben a szenzáció erejével hatott a kormány hivatalos jelentése, amely szerint Stimson külügyi államtitkár pénteken, április 8-án hajóra száll és Európába utazik, hogy résztvegyen a genfi leszerelési konferencia április 11-én kezdődő második ülésszakán. Stimson fölhasználja az alkalmat, hogy megvitassa a Genfben összegyült hatalmak államférfiaival ugy a jóvátételi kérdést, mint a dunai konföderáció tervét és a Távol-Kelet problémáit.




-