Az ügyvédek miskolci vándorgyülésén, amelyről más helyén számolunk be, Auer Pál ismertette az angol népszövetségi delegáció vezetőjének, Lord Robert Cecilnek, a békeszerződések reviziójára vonatkozó nagyjelentőségü állásfoglalását.

A Lord annak idején résztvett a Népszövetség megalakításában és az ő kezdeményezésére került bele a békeszerződéseket bevezető „Nemzetek Szövetségének Egyezségokmányá”-ba a híres 19. §, amely szerint a közgyülés fölhívhatja a Népszövetség tagjait „az alkalmazhatatlanná vált szerződéseknek és olyan nemzetközi állapotoknak ujabb megvizsgálására, amelyeknek fönmaradása a világbékét veszélyeztetné”. A sokat vitatott 19. szakasz értelmezéséről Lord Robert Cecil levelet intézett Auer Pálhoz, amely most kerül először a nyilvánosság elé.

„Ami azoknak az intencióját illeti – írja a Lord -, akik a Covenant-ot szövegezték, nincs róla tudomásom, hogy bárki is különbséget kívánt volna tenni a szerződések csoportjai között abból a szempontból, hogy a 19. szakasz azokra alkalmazható-e? Nincs tudomásom semmi oly intencióról, amely különösképen a békeszerződéseket ki akarta volna zárni. Ami a 19. szakasz szövegének jogi értelmét illeti, véleményem szerint semmi sem utal arra, hogy a szerződések bizonyos csoportja, igy a területi megállapodások vagy az 1919. évi békeszerződések ki vannak zárva.

Ha a háboru, mint a hatékony változtatás eszköze kiküszöbölendő, nyilvánvalóan szükséges, hogy valamilyen mód rendelkezésre álljon a törvényes status quo reviziójának keresztülvitelére.

A X. közgyülésen egy határozat ujból megerősítette minden népszövetségi tagállam azon jogát, hogy a 19. szakasz alapján szerződések reviziójának kérdését fölvesse; de az, hogy a szerződés rekonszderációja valóban ajánltatik-e, a közgyülés egyhangu szavazatától függne.”