A merész emberi képzelet, a fékezhetetlen tudásszomj, a végső okokat szenvedélyesen fürkésző kíváncsiság be akar hatolni a mindenség titkaiba. Föld minden részében ezer és ezer tudós csillagász figyeli a csillagos égbolt jelenségeit, jelet várnak, megfigyelésre számítanak, amely közelebb vezeti őket az emberi aggyal elképzelhető legnagyobb probléma oldásához.

Hiú remény, csalóka ábránd vagy megvalósítható lehetőség ezeknek a nagy kozmikus titkoknak a megoldása? Nehéz erre a kérdésre választ adni. De reménytelennek kell tartanunk ezt a szinte emberfeletti törekvést, arra gondolunk, hogy még a világmindenségben parányi Földdel, az emberiség lakóhelyével sem tudunk teljesen tisztába jönni.

Nem ismerjük a Föld végtelen messzeségekbe visszanyúló történetét. Nem tudjuk, mikor keletkezett. Nem tudjuk, hány éves. Megszületését is csak tudományos találgatunk és feltevések magyarázzák. De még tovább kell mennünk: Nem ismerjük az emberiség történetét sem. A végtelen titkait kutató emberiség multját is csak igen; rövid úton tudjuk visszafelé követni.

Ha például a Föld életét óra formájában rajzoljuk meg, akkor ezen a geológiai órán a Föld újkora, amióta az ember legrégibb maradványai megtalálták, csak az utolsó két perc volna. Mindegy, hogy a geológiai órának ez a két perce mintegy százezer esztendőt jelent. Még érdekesebb az a tény, hogy ember ismert történelmének a kora csak két másodpercet mutat ezen a százmillió esztendőket mutató órán.

A modern tudósok azonban minden nehézség és akadály ellenére igyekszenek megállapítani a Föld korát. Az a tudomány, amely ezzel a problémával foglalkozik, a geológia tudománya, amely a Föld kőzetei alapján igyekszik megállapítani a mi „sárgolyónk” történetét.

Ez a nehéz, de vég; érdekes tudomány, amelynek a kutatási eszköze a kőzet, olyan történelem, amely nem dolgozik évszámokkal. De mivel az emberi felfogás szerint történelem nem képzelhető el évszámok, vagyis pontos időbeli meghatározások nélkül, a tudósok a legkülönbözőbb módon igyekeznek feleletet kapni arra a kérdésre, hogy hány éves a Föld?

A legújabb kutatási módszer az uránium nevű elemen alapszik. A csodálatos és rejtelmes rádium vizsgálatából derült ki, hogy a rádium voltaképpen csak egyik bomlási terméke az uránium nevű elemnek, amely valamennyi rádiumos anyagnak az ősanyja. Ennek az őselemnek bomlási sorát használják fel a mai geológusok a Föld és az egyes kőzetek korának a megmérésére.

Kísérletek útján kiszámították például, hogy az Amerikában talált „uraninit” ásvány, melynek 4.1 százalék az uránólom tartalma, nem kevesebb mint háromszázhúsz millió éves. Egy másik, Kelet-Afrikában talált ásvány, melynek „zirkon” a neve és amelynek 21 százalék az uránólom tartalma, másfélmilliárd esztendős. Ez egyike a legöregebb ásványoknak.

Ezt az eljárási módot tökéletesítette Alois F. Kovarick, a híres fizikus tanár, aki új módszere segítségével, egy újonnan felfedezett karéliai ősásvány megvizsgálása útján arra a megállapításra jutott, hogy a Föld egymilliárd-nyolcszázötvenkét-millió esztendős. Ez az első, határozott megállapítás azért érdekes és jelentős, mert szinte pontosan egybevág a Föld korára vonatkozó csillagászati számításokkal.

Ezek szerint kerekszámban kétmilliárd esztendővel ezelőtt történt, hogy a földdé vált tüzes golyó leszakadt az óriási nap izzó tömegéről és megkezdte önálló keringését, önálló életét a nagy mindenségben.

Két milliárd esztendő! Rettentő nagy idő, amit emberi ésszel alig tudunk megérteni és felfogni. És milyen semmiség, milyen jelentéktelen kis időköz a világegyetem, a mindenség történetében, ahol a végtelenség kábító tényezőivel kell a számadásokat megcsinálni és ahol a mi földünk csak parányi kis pontocskának számit.

Mondani sem kell talán, hogy minden pontosság és alaposság ellenére pár százezer esztendő nem játszik nagy szerepet ezekben a számításokban. Nem bizonyos ugyanis, hogy valaha is egész pontosan megtudja a tudásra szomjas emberiség, hogy hány éves a Föld, amely lakóhelyéül adatott neki.

Kovarick fizikus, az „uranit” készülékkel, melynek segítségével kiszámította, hogy a Föld egymilliárd-nyolcszázötvenkétmillió éves.