A bécsi rendőrség vasárnapi nyomozása nem igazolta azt a gyanut, hogy Matuska a biatorbágyi merénylő!

1931 | Október

Wahl udvari tanácsos: ,, Óvatosságra van szükség! Nem merem azt állitani, hogy Matuska a tettes!
Pozitív bizonyítékok kellenének, de ilyenek nincsenek!”

Az érdeklődés középpontjában a Bécsben letartóztatott Matuska Szilveszter áll, akit azzal gyanusítanak, hogy ő követte el szeptember 13-án a biatorbágyi vasuti merényletet. A kihallgatás és a nyomozás egész vasárnapon át tartott, a bécsi rendőrség valóban bámulatra méltó energiával dolgozott és minden nyomnak és adatnak utánamentek, a nyomozás eddigi eredményei alapján azonban semmi estre sem lehet a valószínűségnek azzal a határozottságával sem állítani, hogy Matuska a tettes, mint amilyennel azt az első jelentések közölték.
Matuska a leghatározottabban megmaradt amellett, hogy semmiféle kapcsolatban nem áll a merénylettel.

Magatartása mindenesetre egy megrendült ember benyomását kelti: valósággal álmodozva és víziószerűen hallgatja meg a hozzáintézett kérdéseket. A viselkedése egyáltalán olyan, hogy különösen a szigorú őrizet mutatkozott szükségesnek, mert a zavaros magatartású embernél fölmerült az a gyanú, hogy esetleg öngyilkosságot kísérel meg.

Az eddigi adatok alapján nem is annyira azért, mintha mégis köze lenne a merénylethez, mint inkább olyan okokból – amint ez az alábbi tudósítás adataiból némileg igazolódik – amelyek talán
az elmegyógyászat kutatáskörébe tartoznak.

Vasárnap délben fölkerestem a bécsi rendőrség bűnügyi osztályának vezetőjét, Wahl udvari tanácsost, aki a bombamerénylet ügyében a nyomozást vezeti. Az előszobában sokáig kellett várakoznom, mert előttem vitték hozzá Matuska Szilvesztert. Két detektív hozta a sápadt, tántorgó férfit, aki alig állt a lábán. Első tekintetre nehezen hinné az ember, hogy ilyen gaztettre képes volna. Nőies vonásai vannak, szinte ábrándos kék tekintete. Most riadtan néz szét maga körül, mint az üldözött vad. Magas borotvált arcu férfi, de szerda óta nem látott beretvát, gallér, nyakkendő és cipőzsinór nélkül úgy hat most, mint egy züllött csavargó.

A küszöbön megtorpan.
-Nem megyek! Nem megyek! -kiáltja
Jöjjön, ne okoskodjék! - szól rá az egyik detektív – meglátja, nem lesz semmi baja, nem fogja bántani senki. Ezzel már el is tűntek Wahl dr. párnázott ajtaja mögött. Amikor egy óra múlva kijött, sokkal nyugodtabb volt. Maga elé bámult és egy pillanatra mintha elmosolyodott volna.

Wahl udvari tanácsos igen kedvesen fogadott:
Elöször is egy tévedést kell korrigálnom – kezdte-, egyes lapok azt állították, hogy Matuska 10 kilogramm ekrazitot és 100 csomag patront vásárolt. Ez így nem igaz! Az igazság az, hogy Matuska a 10 kilogramm ekrazitot 100 tekercsben vásárolta Möllersdorfban összesen 73 schillingért. Ezt az ekrazitot Tallendorf község előljárásának engedélyével vásárolta bányarobbantás céljaira. Tessék csak idenézi – mondta Wahl és kezembe adta az egyik tekercset. - Ne tessék félni – szólt mosolyogva -, nem robban.
Kezembe veszem a parafinpapirosba csomagolt tekercset, amely 10 centiméterhosszú és 3 centiméter átmérőjű. Az ujjam hegye azonnal sárga lesz tőle.

- Látja – mondta Wahl -, az ekrazit erősen fest, még a papíroson keresztül is. Amikor átvizsgáltuk Matuska ruháit, amelyeket a merényletkor viselt, azt találtuk, hogy bricseszének zsebei tele vannak ilyen sárga foltokkal, aminek most az ön kezén vannak. Matuska beismerte, hogy valóban ez a bricsesz volt rajta a szerencsétlenség alkalmával, de a foltokra vonatkozóan azt állította, hogy azok nyilván onnan erednek, hogy Budapestről való elutazása előtt hipermangánnal mosta meg a kezeit. A hipermangán azonban nem sárga, hanem piros és kézről egyáltalábanNem fest tovább. Matuska vallomását később úgy módosította, hogy a sárga foltok mégis ekrazittól származnak.
Egyszer ugyanis Tattendorfban kísérleteket akart végezni az ekrazittal és akkor az egyik tekercset a zsebébe dugta. A nadrágot mindenesetre kémiai vizsgálatra adtuk ki, hogy szakértő állapítsa meg a sárga foltok eredetét.

A leggyanusabb körülmény az egész ügyben mindenesetre az, hogy az ekrazit és a hiányzó gyutacsok és gyujtótöltények hollétéről nem tud semminemű fölvilágosítást adni.
Tegnap azt állította, hogy az ekrazitos láda tartalmát a gyár mellett elfolyó patakban ürítette.
A patakot ma kora hajnalban a gyár közelében jókora darabon elvezettük medréből.
Azután egy bizottság Böhm rendőrtanácsos vezetésével átkutatta a patak egész ágyát, jó pár száz méter hosszuságban, ekrazitnak azonban semmi nyomát sem fedezték föl.

Matuska később azt vallotta, hogy az ekrazitot nem dobta a patakba, hanem a gyár mögött, a petróleumraktárnál egy verembe hajította. A bizottság azt a vermet is átkutatta, de ugyancsak minden eredmény nélkül. A gyutacsokat és gyujtó töltényeket Matuska Blumauban vásárolta a Böhler- műveknél, ezeknek egy részét megtalálták a veremben.

A bizottság gondosan átvizsgált mindent és a gyár egy anyagraktárában körülbelül félméter hosszuságu drótot talált, amilyet villamoslámpáknál szoktak használni. Hasonló drótot találtak a merénylet színhelyén is, erre volt erősítve a két battéria.

A drótot ugyancsak szakértőknek adták át pontosabban vizsgálat céljából. Még egy rejtélyes körülmény teszi Matuska szerepét gyanussá, nevezetesen az, hogy nem volt semmiféle poggyásza;
7- től 13- ig tartózkodott Budapesten, de nem vitt magával más csomagot, csak egy kis táskát, amelyben egy ing és egy törülköző volt és ezeken ugyanazok a gyanus sárga foltok voltak láthatók.
Ezt a táskát egy trenskottal együtt 7-én, amikor megérkezett Budapestre, a Keleti- pályaudvar ruhatárában helyezte el és azok még mindig ott vannak. Arra a kérdésre, hogy a koffert és kabátot miért nem vitte el a szállodába és miért nem vitte el Bécsbe, amikor elutazott, azt válaszolta, hogy ezekről egészen megfeledkezett. Azt hiszem azonban, hogy ha egy ember egy kabátot és egy koffert visz el, nem felejti el, hogy volt valami csomagja. Összefoglalva azonban még egyszer kijelentem, amint már tegnap is hangsulyoztam: óvatosságra van szükség! Nem merem azt állítani, hogy Matuska a tettes!

Mielőtt egy becsületes ember hírében álló, büntetlen előéletű családapát ilyesmivel vádolni lehetne,
pozitív bizonyítékra van szükség – és ilyenek nincsenek.

Egyelőre csak gyanuokok vannak, amelyek a letartóztatást indokolttá teszik, de ezek még korántsem jelentik azt, hogy bűnössége meg volna állapítva.

Arra a kérdésemre, hogy a jüterbogi, illetve ansbachi és neulenkbach vasuti merénylettel való kapcsolatban is gyanakodnak-e Matuskára, dr. Wahl azt válaszolta, hogy ezek egyelőre szóba sem kerültek.

Grauau doktor, Matuska ügyvédje a következőket mondotta:
Két és félév óta ismerem Matuskát – mondta az ügyvéd – és vezetem összes üzleti ügyeit. Őrültségnek tartom azt a föltevést, hogy Matuska bármily kapcsolatban állna a merénylettel: Jóravaló, derék kereskedő, vagyonos ember, aki bálványozásig ragaszkodik családjához. Kislányáért él- hal, minden nap ő kíséri el az iskolába és ő megy érte. Amellett vallásos, jámbor ember, aki minden vasárnap templomba jár. Elképzelhetetlen, hogy ilyen ember ilyesmire vetemedjék.

Sikerült néhány percig beszélnem Matuska feleségével is, aki Bécsben a család egyik barátjánál, Darvas Elemér lakásán tartózkodott. Csinos külsejű, 30éves asszony, tüdőbajos. Elmesélte, hogy ura állandóan egy kis Szent Antal- szobrocskát hordoz a zsebében és amikor a merénylet után hazajött Bécsbe, elmondta, hogy ez a Szent Antal- szobor mentette meg a haláltól. Az asszony különben azt állítja, hogy az egész hajszának a házmester az oka, akit lopás miatt följelentettek.