(Befejező közlemény)

A Margit-híd bővítése helyett csatlakozó-híd építése

A Zsigmond-téri híd megépültével leterhelt Margit-híd ismételt zsúfoltsága esetén is helyesebb volna előbb a Markó-utca és Kacsa-utca vonalában egy új híd építése és csak ennek zsúfoltsága után kellene a Margit-híd kibővítésére fanyalodni. Mert a Margit-híd kibővítése csak a déli oldalon volna nagyobb költség nélkül keresztülvihető, már pedig ez esetben a kibővített Margit-híd a hídfőkhöz csatlakozó körútakhoz képest aszimmetrikussá válnék.

De még ettől eltekintve is sokkal helyesebb a Markó-utcai új híd megépítése, mert Pestnek Budával való gyorsvasúti kapcsolatát e vidéken csak e híd közepén elkerített pályán lehetne minél előbb megvalósítani. Ha tehát előbb a Margit-hidat bővítjük meg, úgy a Markó-utcai híd későbbi megépítését annyira kitóljuk, hogy éppen a hidakon átvezető közhasználatú közlekedési eszközök lassúvá váló közlekedése miatt oly nagy fontossággal bíró gyors közlekedést biztosító gyorsvasúti összekötővonalat nem leszünk képesek hosszú ideig megépíteni, illetve csak nagy és fölösleges költséggel volna a Markó-utcai közúti híd nélkül megvalósítható.

A részletes számítás szerint az alsószerkezetű ívhíd csatlakozása a Személynök-utcához már szintben történnék, tehát a Személynök-utca külön magasítására sem volna szükség. Mivel pedig a pesti hídfő az Országháza északi vonalától 200 méternyire kerülne, az Országháza képének élvezését nem zavarnók meg. A hídról pedig különféle távlatokból volna az Országház épülete szemlélhető. Egyébként hasonlóan fekszik Londonban is az országháza mellett egy híd, csak az közvetlenül az országháza mellett kapcsolja össze a két partot, tehát sokkal megfelelőbb elhelyezésű volna e pesti elhelyezés. 


6 helyett 12 kocsiszélességűre kell építeni a Horthy-hidat

Miként tudjuk, a Boráros-téri híd tervpályázatára csak két főtartó szerkezet és kereszttartók által jellemzett hídtervek érkeztek be, melyek félretételével a kereskedelemügyi minisztérium házilag alsóíves hidat terveztet meg. Ez a megoldás természetesen drágább a többinél és sokkal hosszabb és nagyobb lejtéseket kíván, ami állati erejű vontatásnál kedvezőtlen, de egy igen nagy előnnyel rendelkezik, ami pótolhatatlanná teszi, ugyanis bármikor szépészeti hátrány nélkül lehet megszélesíteni.

A felső szerkezetű hidaknak pedig épp itt van a nagy hátrányuk, hogy szépészeti hátrány nélkül nem szélesíthetők. Különösen áll ez a rácsos szerkezetekre, amint ezt Köln város vasúti hídjánál is tapasztaljuk, ahol a hat vágányos, egymás mellé helyezett, háromrácsos szerkezet teljesen elrontja a város képét, mivel annak folyómenti kilátását teljesen kettévágja. Ezért az ily felső szerkezetű hidakat, már azonnal a számítással nyert 10 járműszélességgel kell megépíteni, nehogy utóbb kelljen a hídszerkezetet megismételni és így a város főútvonalának képét elrontani.

Azonban a citybe vezető hidakat, épp Budapesten, ahol a folyó szélessége és a hajózhatás miatt csak ritkábban lehet áthidalásokat létesíteni, csakis alsószerkezetű ívhidaknak képezhetjük ki, hogy a beláthatatlan nagymértékű járműszaporodás esetében is esztétikai hátrány nélkül bármikor megszélesíthetők legyenek.

Minthogy azonban a jelenlegi tervezetek szerint a Horthy Miklós-hidat csak 6 kocsiszélességűre építik meg, igen helyes volna, ha ezt a hidat 10, illetve a hídon szintben átvezetendő gyorsvasúti pályával, 12 kocsiszélességűre terveznék meg és amennyiben jelenleg a pénzügyi nehézségek nem engedik meg – csak a fele; vagyis 6 járműszélesség készülne most el, úgy kellene azt jelenleg elhelyezni, hogy a végleges 12 járműszélességű kiképzés tengelyvonalától, teljes egészében vagy délre, vagy északra essék. Ezáltal ugyan egy ideig a híd, a csatlakozó terekhez képest nem feküdnék szimmetrikusan, de ez a rövidesen szükségessé váló kibővítés révén, tisztán egyoldali pillér építéssel volna kiigazítható. Ezáltal a kibővítés jóval olcsóbban volna keresztülvihető, mintha annak mindkét oldalát kellene szélesíteni. 

A felemlített további hidak építésének sorrendjét és idejét természetesen csak a jövő fejlődése fogja megadni, azonban ezek hídfőinek helyét és a szükséges magasításokat már előre ki kell jelölni, hogy az esedékessé váló megépítésük alkalmával, annak semmi akadálya se legyen és így megvalósításuk majdan a legkisebb költségbe kerüljön.