Mussolini szerint a béke most már 1936-ig biztosítva van Európában
Páris, március 22.
Az „Exceisiar” vasárnap cikket közöl Mussolini tollából. Az olasz miniszterelnök a francia-olasz tengerészeti egyezmény jelentőségét méltatja és megállapítja, hogy nincs szó sem győzőről, sem legyőzöttről.

Ez a megállapodás gazdag reményekre jogosit a jövő tekintetében. A béke most már – hacsak előre nem látott események nem következnek be – 1936. év végéig biztosítva van Európában és az egész világon. Mussolini reméli, hogy a leszerelési értekezlet, amelynek számára a londoni és a római tengerészeti megállapodásokkal részben előkészítették a talajt, további garanciákat talál a béke megerősítésére és tartamának meghosszabítására. Az olasz és a francia nép mostantól kezdve más szemekkel néz egymásra.

Mussolini nyomatékkal hangoztatja végül, hogy teljesen alaptalanok azok az aggodalmak, mintha a római tengerészeti megegyezés hátrányokkal járna azokra a hatalmakra, amelyek nem irták alá a londoni tengerészeti egyezményt.

A flottaegyezményt Amerika is tudomásul vette, szövegét kedden hozzák nyilvánosságra
Páris, március 8.
Az angol-francia-olasz flottaegyezmény mint hosszabb időre döntő kihatásu esemény áll változatlanul a világpolitika előterében. Vasárnap a francia minisztertanácson Briand beható expozét tartott, kifejezve az okokat, amelyek miatt még nem hozhatta nyilvánosságra az egyezmény pontos számadatait.

Tudósítónk az amerikai nagykövetségen azt a fölvilágositást kapta, hogy Washingtonnak csakugyan voltak az egyezménnyel kapcsolatban aggályai, ezek azonban tisztára formaiak és az amerikai szenátus ügyrendjével függnek össze. A kérdés lényege az volt, hogy nemzetközi jogi szempontból elég- e, ha a szenátus egyszerüen tudomásul veszi a megegyezést és ezzel hallgatólag válik a londoni flottaegyezmény kiegészítő részévé, vagy pedig az érvényesség szempontjából kivánatos-e egy teljes ötös egyezményt kidolgozni és azt terjeszteni a szenátus elé. Végül is az első megoldás mellett döntöttek. Ezek után az egyezmény szövege valószinüleg kedden, legkésőbb szerdán kerül egyidejüleg nyilvánosságra Párisban, Londonban, Rómában, Tokióban és Washingtonban.

A „Temps” vasárnap esti vezércikke ujra foglalkozik az egyezménnyel, amelytől Európa uj békekorszakát számítja. A cikk főleg Németországot és Oroszországot igyekszik megnyugtatni, hogy a megegyezés csakugyan a leszerelés ügyét szolgálja és hogy előkészitője, sőt záloga az 1932. évi leszerelési konferencia komoly sikerének.

Jugoszlávia békét akar! – mondja Sándor király
Belgrád, március 8.
(Achvala-ügynökség jelentése.) Sándor király a Reuter-iroda belgrádi tudósítójának hosszabb nyilatkozatot adott.

- Ami Jugoszláviának szomszédaihoz való viszonyát illeti – mondotta - ,  megismételhetem.
Jugoszlávia békét akar és politikája a nemzetközi béke szolgálatára irányul. Tekintettel arra, hogy Balkán-állam vagyunk és hogy politikai hagyományainknak is ez felel meg, ma elsősorban a Balkánon óhajtunk békét, hogy azután a szabad Balkán megszervezze szabadságát és haladását.

Március 15-ére a rendőrség nem engedélyez semmiféle utcai fölvonulást
A különböző pártok, egyesületek és iskolák máris nagyszabásu előkészületeket tesznek a jövő vasárnapi nemzeti ünnepre. Március 15-ét az egész ország méltóképen készül megünnepelni. Petőfi Eskütéri szobránál reggeltől estig egymást követik majd a ünnepségek.

A nemzeti ünnep óriási tömegeket fog megmozgatni, a rend föntartása érdekében tehát megfelelő előkészületeket tesz a rendőrség is. Megbizható értesülés szerint semmiféle utcai fölvonulást nem fognak engedélyezni, az ünnepségeknek tehát kizáróan az Eskü-térre kell korlátozódniok.

Gyárfás Elemér, az erdélyi magyarok szenátora
Az erdélyi politikai és gazdasági élet egyik legkimagaslóbb egyénisége, Gyárfás Elemér szenátor, hatalmas beszédet mondott a bukaresti szenátusban. A beszéd hatása jellemző, hogy nemcsak a román, de a külföldi ujságok is bőven ismertették. Ime, a csónak mily ereje van, ha a szónok a parlament dobogóján teljes tudományos fölkészültségével és a tények mindenkit lenyügöző erejével küzd a maga mélyen és őszintén átérzett politikai és gazdasági igazságaiért. Gyárfás kimutatta, hogy Erdélyben, ahol az ezerholdas nagybirtok is ritkaságszámba ment, ugyanazt a kulcsot alkalmazták a nagy román földbirtokreformnál, mint az ókirályságban.

A liberális párt brutális eréllyel hajtotta végre a kisajátítást, amelyet nem gazdasági, de demagóg és soviniszta okok vetettek. Igy állottak elő az állami tartalékföldek, amelyek 1923-tól a mai napig parlagon hevertek. Beszéde végén Gyárfás büncselekménynek nevezte a rossz gazdasági politikát. E büncselekménynek sulyát milliók és milliók érzik és szenvedik, de a felelősségrevonás nem következik el. A hűtlen sáfárok felelőssége egy diszkard, amelyet sohasem huznak ki és amelyet ma már ki sem lehetne huzni, mert sohasem huzatván ki, a penge a hüvelybe rozsdásodott...

Alfonz király vasárnap Párisból állította vissza a spanyol alkotmányt
Madrid, március 22.
A spanyol hivatalos lap vasárnap egyszakaszos királyi dekrétumot közöl, amely visszállítja az összes szabadságjogokat és alkotmánybiztosítékokat.