A Magyar Statisztikai Társaság március hó 10-én tartott ülésén Kovács Alajos dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, előadást tartott a népszámlás előzetes eredményéről. Az előadás szerint Csonka-Magyarország népessége 1930 december 31-én nyolc millió hatszáznyolcvanezerhétszáznegyven lélek volt. 

Ugyanezen a területen 1920-ban hét millió kilencszáznyolcvankilencezerhatvankilenc volt a lélekszám, a tényleges szaporodás tehát 694.671 fő, ami 8.7 százaléknak felel meg. Az előadás szerint a természetes szaporodás alapján 768.150 főnyi szaporodást várhattunk volna az elmult tiz esztendő alatt. A szaporodás azonban több mint hetvenháromezer lélekkel a várt szám alatt maradt, ennyivel nagyobb a kivándorlás Csonkamagyarország területéről. 

A beérkezett statisztikai adatok szerint Budapest lakosságának száma 1 millió 4690 fő. Nagy-Budapest lakóinak száma pedig 1 millió 420 ezer. Ebben a számban ugyanis bennfoglaltaknak a pestkörnyéki községek is.

Az országban két város lakossága haladja meg a százezres lélekszámot, még pedig Szeged, amelynek lélekszáma 135.131 és Debrecen, mely 117.000 főnyi lakosával az ország harmadik városa. A csonka ország népességéből 4 millió 245.561 férfi és 4 millió 438.179 a nő. Százalékban kifejezve Csonkamagyarország területén ezer férfire jelenleg 1045 nő jut, ami az 1920. évben fennállott aránnyal szemben a férfiak javára haladást mutat, 1920-ban ugyanis ezer férfire 1062 nő jutott. 

A statisztikai adatok szerint örvendetes emelkedés mutatkozik a lakóházak számában. A lakóházak száma, ugyanis 1920-ban 1 millió 165.338 volt, mig mostan 1 millió 444.005, vagyis 25 százalékkal több, mint 1920-ban volt. A házak ilyen nagy mértékü növekedését a földbirtokrendezés során kiosztott házhelyekkel és az igy fellendült házépitéssel lehet magyarázni. A munkanélküliek száma december hó 31-én 227.000 volt, vagyis Csonka-Magyarország összlakosságának 2 és fél százaléka.