Mozidrámába illő izgalmas és véres merénylet zajlott le a mult hét péntekjén az osztrák fővárosban, a bécsi opera főbejárata előtt.

Achmed Zogu albán király, aki gyógykezeltetés céljából időzik Bécsben és akiről az orvosok azt állapították meg, hogy betegségét a naponta elszívott 100 - 150 cigaretta okozza, pénteken este a bécsi opera előadását nézte végig. Amikor az előadás befejezése után a király kísérőivel kilépett az opera főbejáratán, hirtelen két elegánsan öltözött fiatalember ugrott eléjük és gyilkos revolvertüzet irányított a királyra és kíséretére. A király egyik kísérője szintén revolvert rántott és viszonozta a lövéseket. Tizenöt lövés dördült el, a király egyik kísérője, Topolai albán őrnagy holtan esett össze, Libohova, a király személye körüli miniszter pedig súlyosan megsebesült.

Maga a király, aki még nem lépett ki a kapuból, a mikor a revolverlövések eldördültek, sértetlen maradt. A félelmes pánikban a merénylők el akartak tűnni, de a rendőrök elfogták és a rendőrségre kísérték őket.

Kiderült, hogy a merénylők Aziz Cami és Nok Gjeloshi albán emigránsok, akik politikai okokból követték el a merényletet az albán király ellen.

A bécsi rendőrség letartóztatta a merénylőket, és tovább folytatja a nyomozást bűntársaik felkutatására. Egész sereg albánt kiutasítottak a fővárosból.

Achmed Zogu királyt szerencsés megmenekülése alkalmából Európa minden részéről elhalmozták üdvözlő táviratokkal.

A bécsi merénylők revolvergolyóitól szerencsésen megszabadult király mindössze harminchét éves és három esztendeje királya Albániának. Harmincéves korában választották államfővé, amikor is mint köztársasági elnök vezette Albánia ügyeit.

Achmed Zogu előkelő albán törzsfőnöki család leszármazottja, de azért karrierje mégis egészen váratlanul ívelt a fejedelmi szék magaslatára. A háború alatt még egyszerű őrmester volt, de hamarosan katonai érdemeket szerzett és őrnaggyá nevezték ki és ettől kezdve egyre nagyobb befolyást kezdett gyakorolni Albánia ügyeinek intézésére. Huszonhat éves korában belügyminiszter lett és a fiatal katona politikus olyan népszerűségre tett szert, hogy 1925-ben köztársasági elnökké választották. 1928. szeptember1 – én pedig I. Zogu néven Albánia királyává kiáltották ki.

Múlt év őszén súlyosan megbetegedett az albán király, akiről az a hír terjedt el, hogy vészes vérszegénységben szenved. A bécsi konzíliumon azonban megállapították, hogy csak súlyos nikotinmérgezésről van szó, amitől a dohányzás mérséklésével könnyen megszabadulhat Albánia uralkodója. A merénylet meghiúsulása után I. Zogu rövidesen visszatér Albániába és tovább vezeti országa ügyeit.