Páris, május 17.
Curtius és Briand szombati genfi csatározásáról a francia sajtó bő tudósításokban számol be. Curtius beszédét csaknem teljesen elhallgatják s ezzel szemben Briand élesen támadó fölszólalását teljes részletességgel közlik. A lapok általában nagy megelégedéssel kommentálják Briand beszédét. A „Journal”-ban Saint Brice azt írja, hogy Briand cselekedett, ahogy azt elvárták tőle.

A lap örömét fejezi ki az erélyes tilalom fölött, amelyet Briand az Auschluss-szal szemben bejelentett. Briand szinte ledorongolta érveivel - irja Saint Brice – a német külügyminisztert és második fölszólalásában pedig egyenesen megsemmisitette Curtiust.

Több lap ugy állítja be Griand beszédét, mintha az kategórikusan a német-osztrák vámunió elleni tiltakozást jelentett volna. Csupán az „Excelsior” ir erről némi tartózkodással.

A „Journal” és az „Oeuvre” ezzel szemben Grandi beszédéből azt a következtetést vonják le, hogy az olasz kormány a német-osztrák vámunió kérdését politikai jellegűnek tartja s ezért elutasító álláspontot foglal el.

A Francois Poncet által beterjesztett francia ellentervről a lapok alig írnak. Csupán a „Petit Journal” állapitja meg, hogy az ellentervnek nincsen kifogásolhat része és a jelenlegi általános helyzet orvoslására ez az egyedüli mód.

A "Temps" az Európa-bizottság tegnapi ülésével foglalkozó cikkében ugy véli, hogy a németek az olaszok tartózkodó magatartását akképen értelmezték, mintha Róma a német álláspontot támogatná. A lap szerint az olaszok álláspontja jóval közelebb áll a franciákhoz. Grandi az együttmüködés és a szolidaritás politikáját védelmezte, egyetemes megoldást ajánl és elvett minden olyan kombinációt, amely a politikai és gazdasági