Egész sor tisztességtelen verseny cimén meginditott érdekes per foglalkoztatja a biróságokat, amelyek az első ilyen perekben az elmult héten hozták meg a marasztaló itéletet. Emlékezetes, hogy a Fenyves áruházat a Fővárosi Kereskedők Egyesületének feljelentésére körülbelül egy évvel ezelőtt elmarasztalták, mert kirakatában egy müselyem-kelmére azt irta ki, hogy mosóselyem.

Miután Fenyves-cég meggyőződött arról, hogy a legelőkelőbb fővárosi cégek is, amelyek fontos szerepet játszanak a Fővárosi Kereskedők Egyesületében, gyakran hirdetik a müselymet tiszta selyemnek, Szegő Izsó ügyvéd dr. utján 65 fővárosi céget perelt tisztességtelen verseny cimén, amit részben ugy követett el, hogy müselymet selyemnek adtak el, másrészt ugy, hogy pamutárut vászonként hoztak forgalomba. Ötvenöt ügyben törvényszéken indult meg az eljárás és ezekben már meg is történt a perfelvétel, mig 10 cég ellen a kamara választott biróságánál indult meg a per. 

A kamara választott birósága három ügyben most hozta meg a marasztaló itéletét.
Az egyik elmarasztalt cég a Fischer Simon és Társai, amelyet azért pereltek Fenyvesék, mert müselyem-ruhakelmére azt irták ki, hogy selyem, müselyem harisnyát, mint mosóselymet, müselyem köpenyanyagot, mint selyemt és pamutárut, mint vásznat adott el. 

A választott biróság, amelynek elnöke Mayer Géza, a Szabadalmi biróság elnöke volt, mind a négy panaszpont miatt elmarasztalta a Fischer-céget, amelyet Bodrogi József dr. ügyvéd a OMKE ügyésze képviselt és esetenként 500 pengő pénzbirság terhe mellett tiltotta el hasonló reklámtól. 

A másik két ügyben Szobonya Béla dr. kartel biró volt a választott biróság elnöke. A Steiner és Klinger-céget, amelyet Lénárt Béla dr. ügyvéd képviselt, ugyancsak elmarasztalta, amiért női müselyemnadrágokra azt irta ki, hogy selyemből készültek, a Varga Arnold harisnya-céget pedig, amelyet Schmidt Sándor dr., a Fővárosi Kereskedők Egyesületének ügyésze képviselt, azért marasztalta el, mert müselyem harisnyát, mint selymet hirdetett, sőt egyikre azt irta ki, hogy nehéz selyem. Mind a két céget ugyancsak 500 pengő pénzbirság terhe mellett tiltotta el a biróság hasonló esetektől. 

A perek során a Fenyves-cég közjegyzői okiratokkal igazolta egyrészt azt, hogy a kirakatokban a sérelmezett kiirások voltak, másrészt, hogy a vevő kifejezetten abból az áruból kért és kiszolgálták anélkül, hogy felvilágositották volna, tehát abban a tévedésben hagyták, hogy csakugyan selyemárut vásárolt. 

A választott biróság döntése elvi jelentőségü, miután most már birói határozat van arra, hogy a müselymet nem szabad selyemnek, sőt még mosóselyemnek sem hirdetni. Kereskedői körökben ezek után fokozott érdeklődéssel várják a többi perekben az itéletet.