A hatvanéves Mayer János
Heves vármegye Kompolt falujának egyik jómódu kisgazda-otthonában, az 1871-ik év junius 7-én látta meg a napvilágot az a férfiu, aki ma, mint az ország földmivelésügyi minisztere és a kormányzó párt egyik vezértényezője vesz részt hazánk sorsának irányitásában.
Közismert szerénysége kitérhet annak a születésnapjának zajosabb ünneplése elől, amelyet a Gondviselés csak a kiválasztottjainak enged megérni, a földi porhüvely testi és szellemi erejének teljességében. De nem tilthatja meg nekünk, a „Falu” Országos Földmives Szövetségben tömörült falusi népnek, hogy e ritka születésnap alkalmából ne rakjuk körül nevét szivünk jó érzéseinek, a tiszteletnek, szeretetnek és nagyrabecsülésnek ékes virágaival.
Azok, akik közelebbről nem ismerik életkörülményeit, tekinthetik őt az uj politikai élet által felszinre vetett és előtérbe jutott közéleti szereplők egyikének. Ám mindazok, akik már évtizedek óta közelebbi figyelői életének, tudják, hogy ez nem igy van. Mayer János férfias igyekezettel, ernyedetlen munkával, szigoru kötelességteljesitéssel évtizedeken át használta Istenadta tehetségét arra, hogy a magyar közélet első sorába emelkedjék. Mint élő tanusága a magyar földmivesnép értéktermelő erejének, a magyar falu emberképző nagy kvalitásainak. Mint egyik ragyogó cseppje a magyar nemzeti erő ama nagy ősforrásának, amelyből mindig eredményesen pótlódtak a viszontagságos történelmünk során sokszor csapatostul elhullott legjobbjaink.
Ugy érezzük, kötelességet mulasztanánk akkor, ha e nagy férfiu élete folyásának példaadó, buzditó vonásait ebből az alkalomból nem állitanánk az ország nagy nyilvánossága elé.
Milyen alkotások és intézkedések füződnek Mayer János nevéhez ?
Soha földmivelésügyi miniszternek nem kellett szemben állani annyi ezer, sürgős orvoslást kivánó bajjal és az államnak olyan szükös pénzügyi viszonyaival, mint Mayer Jánosnak. Mégis sikerült fenntartania mezőgazdaságunk haladó irányát, gyarapitania a gyakorlati szükség által követelt gazdaságfejlesztő intézményeket. Mindez intézményeket már ismeri a gazdaközönség, meg a nagy nyilvánosság, tehát csak rövid fölsorolásokra szoritkozunk.
Mayer János nevéhez a következő alkotások és intézkedések füződnek:
I. VIZÜGY
1. Az állami kezelés alá tartozó folyók szabályozásáról szóló 1929: III. t.-c. s ennek keretében tizenöt éves munkaprogramm megalkotása. Ennek a törvénynek életbe lépte előtt a sürgős munkák foganatositása a Dunán, Tiszán, a Dráván, a Murán, a Szamoson, a Maroson, a soroksári Dunaágon, Balatonon, a Kisrábán.
2. Az állami kezelés alatt nem álló kisebb vizfolyások és vadvizek rendezéséről szóló, az országgyülés által most elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény megalkotása. Az ezt megelőzőleg az ország negyvennyolc pontján végzett nagyjelentőségü községvédelmi munkák.
3. A Pest vármegyei Dunavölgy lecsapolása. (122.000 hold)
4. A szegedvidéki belvizek levezetési munkáinak meginditása.
5. Az alföldi, a mostani viszonyok között lehető öntözések kisérleti előkészitése.
1. Az Alföld befásitásának meginditása. A befásitásra alkalmas területek kijelölése (213.588 kat. hold). 3600 hold befásitása állami segéllyel, az alföldi fásitások céljaira szükséges csemetekertek megalkotása. A kopár területek közül (56.768 hold) 3200 hold befásitása, a Mátra és Bükk-hegység közé eső 300.000 holdas területen a vizmosást kötő- és fásitó munkák meginditása.
2. Az állami erdőgazdasági üzem keretében a lillafüredi üdülő- és gyógyfürdőtelep megépitése. A hámori telepesek uj, jól épült házakba való áttelepitése.
3. Az erdőgazdasági hitel uj szabályozása, az Országos Erdei Alap ujjáalkotása, az erdészeti igazgatás uj szervezése.
4. Az állani erdők fejlesztésére és az ország faszükségletének ellátására vonatkozó terv kidolgozása.
III. SZÁNTÓFÖLDI TERMELÉS
1. Az állami Központi Talajjavitó Bizottság fölállitása. Az alföldi szikjavitás meginditása előzetes vizsgálat alapján a tiszántuli degradált alkali talajon, ugy, hogy az állami segélyen felüli költségeket a javitott föld terméstöbblete fedezze.
2. A traktorok, vetőgépek, magtisztitó gépek terjesztése a 100 holdon aluli gazdaságokban és a szövetkezetek utján, 15-20-33 százalék, illetve 5 százalékos állami segély mellett és pár évi törlesztésre.
3. A nemesitett buza, rozs, árpa és tengeri magvak terjesztése a kis gazdaságokban, ugy, hogy a tőzsdei szokvány minőség árán felüli költségeket, a szállitással együtt, a földmivelésügyi tárca viseli. Ez évben – mint ismertes – 100. 000 métermázsa jó buzavetőmag kerül kiosztásra.
4. A mütrágya használatának behozatala 2000 községben, 13.000 kisgazdaságban, 300 vagón ingyen adott mütrágyával olyan községekben, amelyekben addig mütrágyát nem használtak. Kereken 500.000 kisgazda részére 22.000 vagón mütrágya kiosztása, egy évi hitelre, ugy, hogy a kamatot a tárca fizeti. (Ezzel a szuperfoszfát használatában elértük Ausztria szinvonalát.)
5. A pillangós növények termelésének és a zöld trágyának terjesztése.
6. A burgonyatermelés fejlesztése hazai, ugynevezett elismert gazdaságokban termelt vetőgumók utján.
7. A bab-, rizs-, nemesfüz-, a kender- és lentermelés fejlesztése.
8. Az istállótrágya-kezelés megjavitása 1000 falusi, modern mütrágyatelep létesitésével.
9. Rendszeres, országos kisérletezés megszervezése a nemesitett vetőmag és mütrágya használata terén.
IV. ÁLLATTENYÉSZTÉS
1.A lótenyésztés állami intézetének és szervezetének ujjáépitése, a törzskönyelés meghonositása kis tenyészetekben.
2. Bud János miniszterrel együtt Svájcban eladott buza árán svájci szarvasmarha tenyészanyag behozatala és kiosztása 10 százalék árengedménnyel, vagy két félévi részletfizetésre.
3. Tenyészállatok beszerzésének támogatása 10 százalék kedvezménnyel és két félévi részletfizetésre.
4. Tenyészállatok beszerzésének támogatása az OKH által adott két féléves törlesztő hitel ujtán.
5. Az Országos Tenyész- és Haszonállatállomány kiépitése s a tavaszi Mezőgazdasági Kiállitások rendszeresitése.
6. A zsirmárkázás behozatala.
1.A vidéki tejszövetkezetek uj életre keltése az Országos Tejszövetkezeti Központ utján. (14 vidéki központ és 170 tejszövetkezet.)
2. A vajexport fejlesztése. A vajmárkázás behozatala.
3. A modern tejgazdaság meghonositása az Alföldön.
4. A tejellenőrző egyesületek fejlesztése.
5. A hortobágyi juhturó-gyártás meghonositása utján a fejős juhgazdaság fejlesztése.
6. A baromfitenyésztés fejlesztése, az első minőségü tojást szolgáltató, bőven tojó tyukfajták terjesztése, a modern baromfigazdaságok állami támogatással való szaporitása. Magán baromfigazdaságok állami felügyelet alá vétele a birtokosok önkéntes elhatározása alapján.
VI. LEGELŐ- ÉS RÉTJAVITÁS
1.Tanfolyamok rendezése a modern legelő- és rétgazdaság ismeretének terjesztésére.
2. A javitó munkák meginditása, kölcsönök és jó fűmagvak terjesztése utján.
3. A bátaszéki 60 holdas fűmagtermesztőtelep és több füveskert létesitése.
VII. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY
1.Az állategészségügy uj szabályozását tartalmazó 1928. XIX. t.-c. megalkotása s a ragadós betegségek elleni védekezés még hatályosabbá fejlesztése.
2. Az állatorvosi főiskolán állategészségügyi intézet fölállitása.
3. Hat uj belépő állomás létesitése.
4. A védekező- és oltóanyagok rendszeres állami felügyelet alá vonása és áruk befolyásolása egy oltóanyag termelőintézet utján.
VIII. SZÖLÖ- ÉS BORGAZDASÁG
1. A bor előállitásának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisitásról szóló 1924: IX. t.-c. rendelkezéseit kiegészitő, illetve módositó 1929: X. t.-c., továbbá a szőlőgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló 1929: XVII. t.-c. megalkotása.
2. Öt nagy, az egyes borvidékek termésének egységesitésére alkalmas pinceszövetkezet életrehivása egyenként 100.000 pengő üzletrészjegyzéssel és 50.000 pengő forgó tőke kölcsönnel.
8. Modern mustsüritő telepek fölállitása.
4. A budafoki állami pincegazdaság megszervezése.
5. Magyar borházak és borértékesitő ügynökségek fölállitása Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Dánia, Svájc és Nagybritannia területén.
6. A szőlőtermelés ujjáalakitásának vezérfonalául használható szelektálási utasitás kidolgozása.
IX. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS
1. Az Országos Pomologiai Bizottság fölállitása s ennek utján az egyes vidékekre szóló tömegtermésre alkalmas gyümülcsfajták megállapitása.
2. Az Országos Gyümölcsfakataszter kidolgozása.
3. Gyümölcsápolási és védekezési tanfolyamok rendszeresitése. Ezek utján permetező készülékek kedvezményes terjesztése.
4. Modern gyümölcscsomagoló ládák és rekeszek általános használata.
5. Öt közüzemi faiskola létesitése, a termesztésre alkalmas fajták terjesztésére.
6. Egy kertmunkásképző-iskola fölállitása.
7. A bajai kertészképző iskola uj berendezése.
1. Öt uj gazdasági (földmives) iskola.
2. Kilenc uj tipusu téli gazdasági iskola.
3. Egy középfoku gazdasági iskola létesitése.
4. Felnőttek részére az iskolán kivüli oktatás fejlesztése: a tanintézetekben huszféle tanfolyam, az intézeti tanitó személyzet és a mezőgazdasági kamarák szakembereinek bevonásával szaktanfolyamok és előadások rendszeresitése, évenkint 60-70.000 hallgatóval. A gazdasági szakoktatásnak ilyen módon nagy, népmüvelő intézménnyé fejlesztése.
5. 195 népház létesitése, a költségeknek körülbelül 70 százalékát tevő állami támogatással. Népkönyvtárak szaporitása.
6. A gazdatitkári intézmény szervezésének meginditása.
XI. TUDOMÁNYOS (KISÉRLETI) INTÉZMÉNYEK FEJLESZTÉSE ÉS SZAPORITÁSA
1. A megvolt huszonegy intézet fölszerelésének rendbehozatala.
2. Talajtani vizsgáló állomások létesitése.
3. Az Országos Gabona- és Lisztkisérleti Állomás fölállitása.
4. Az Alföldi Intézet létesitése Hódmezővásárhelyen.
XII. A KISEBB GAZDASÁGI ÁGAK TERÉN
1. Az állami selyemtenyésztési intézmények rendbehozatala és fejlesztése.
2. A közvizek halállományának uj anyaggal való fölfrissitése és a halhizlalás fejlesztése (utóbbi 250.000 P. kölcsönnel).
XIII. MEZŐGAZDASÁGI TERMÉNYEK ÉRTÉKESITÉSE
1. A Mezőgazdasági Kiviteli Intézet létesitése.
2. A szövetkezeti gabonaraktárak és vásárló központok ellátása forgótőkével.
3. Külföldi értékesitő ügynökségek fölállitása.
4. A külföldi piaci hirszolgálat szervezése.
5. A vaj- és zsirmárkázás szabályozása.
6. Export-hitelek folyósitása.
XIV. FAGYKÁROSULTAK SEGÉLYEZÉSE
1. Az 1928. tavaszán a fagykárosultak között 1,065.000 pengő értékü vetőmag osztatott ki, egy évi hitelre.
2. Ugyanezen év tavaszán 300.000 pengő kölcsönt kaptak a fagykárosult szőlőbirtokosok.
3. Az 1929. év tavaszán, a fagykárosult terület személyes beutazása után, 600.000 hold ujra vetésére szükséges vetőmagot osztott ki a miniszter, s a nagy területen az aratás biztositva volt. A két éven át pusztitott fagykárok elviselésében a miniszter az érdekelteket ezenfelül 24 millió pengő, a zöldhitel-szerződés jogi és formai keretében lebonyolitandó kölcsönhöz juttatta.
1. A Falusi Kislakásépitő Szövetkezet megalkotása és ennek utján kereken 25.000 egészséges, jól épült falusi otthon létesitése.
2. A földbirtokreform befejezése, a törlesztés-megváltás rendezése s a reform során földhözjutottak támogatása tenyészállatokkal, vetőmaggal, gépekkel, munkához juttatással.
3. A gazdasági munkásközvetités ujjáalkotása.
4. A földmunkás-szövetkezek támogatása.
5. A gazdasági munkástoborzásnak a gazdasági munkavállalkozók és segédmunkások viszonyának szabályozása.
6. Különféle épitő és vizszabályozási, lecsapolási stb. munkák utján a munkásnép keresethez juttatása.
Ezek az adatok mezőgazdaságunk utolsó hat esztendei történetét tükrözik vissza és nagyrészben magyarázatul szolgálnak annak a szinte csodaszerü dolognak, hogy a magyar mezőgazdaság az egész világra kiterjedő válság legsulyosabb esztendei alatt is, nemcsak, hogy nem esett vissza, hanem inkább haladt és termékei a külföldi piacokon az utolsó két esztendőben mind nagyobb tért foglaltak. A magyar gazdák életrevalóságát és munkás erejét a fönt elsorolt intézkedések mindenesetre nagyban támogatták és erősitették. Ez Mayer János miniszteri müködéséről az ország irányadó szaktekintélyeinek egybehangzó véleménye.
N.
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!