A legközönségesebb oldószer a víz, a vegyészek azonban rajta kívül sok más, ú. n. organikus oldószert is használnak, pl. alkoholt, étert, szénkéneget, kloroformot, széntetrakloridot, stb. Ezeknek a sora egy érdekes vegyülettel, a dioxánnal bővült.

A dioxán teljes neve diaethylen-oxid, képlete:
CH2 - CH5 0< >0 CH2 - CH5

Ezt a vegyületet már 1863-ban fedezte fel A. V. Lourenço. de csak néhány éve hívta fel Knorr a kémikusok figyelmét arra, hogy a dioxán kiváló sajátságokkal rendelkező organikus oldószer. Jól oldja a zsírokat, gyantákat és mindazon anyagokat, amelyek oldására a kloroformot vagy a széntetrakloridot szokták használni.

Emellett a vízzel minden arányban keveredik és érdekes módon fizikai sajátságaiban is hasonlít a vízhez, pl. fagyáspontja 9°, forráspontja 102°. sűrűsége pedig 20°-on 1.0329. A dioxánt ma gyárilag nagyban állítják elő aethylglykolból kénsavval történő desztillációval. A dioxánt tudományos vizsgálatokban (pl. molekulasúly-meghatározásnál) is eredménynyel használják.

V. M.