Anélkül, hogy annak a vitának érdemi részéhez most hozzá akarnánk szólni, helyes-e a magánvállalatokkal szemben az állami vállalkozások alapitása és fejlesztése, mint meglevő tényből kiindulva megállapitható, hogy az államnak számottevő saját telepei vannak, melyek közhasznu villamosenergiatermelésre szolgálnak.

Ezek a telepek, pl. a komlói, győri, diósgyőri, füzfői, stb. egymástól független, különálló életet folytatnak, különböző tárcák keretébe tartoznak s egyáltalában nincsen meg köztük az egy gazda jogi személyén keresztül szükséges és gazdasági szempontból lényeges előnyöket jelentő összefüggés, még kevésbé az egységes vezetés. Még a laikussal is könnyen megértethető, hogy egységes anyagbeszerzés, lehetőleg egyenlő géptipusok, transzformátorok, azonos elven felépitett kapcsolóberendezések, bármely telepen felhasználható közös tartalékanyagok, az üzemi tapasztalatok kicserélése, az egységes tarifapolitika és ezer más részlet, mely egy kézben összefutó vezetés mellett könnyen megoldható lenne, mily hatalmas megtakaritást eredményezne. 

De van ennél fontosabb szempont is.
Az energiaszolgáltatás, bárhogy forgatjuk is a kérdést, kereskedelmi tevékenység – szóval üzlet. Üzleti ténykedések lebonyolitására viszont az állami adminisztráció kereteibe beosztott üzem vagy egyáltalán nem, vagy csak igen nehézkesen alkalmas. 

Ebből a meggondolásból fakad az a terv, hogy állittassék össze a különböző tárcák keretébe tartozó és részben vagy egészben közfogyasztás céljára energiát termelő erőtelepek jegyzéke, mérlege s ezekből kiválasztva az életképeseteket, alapittassék egy részvénytársaság, melybe az egyes erőtelepek felszereléscikkei, szerzett jogaikkal mint apport-értékkel lépnek be. 

Ezzel egyrészt biztositják az egységes vezetést, másrészt az uj vállalat oly nagy értéket reprezentál, hogy sajátmaga, mint jogi személy hitelképessé válik. A terv hivei szerint az állami költségvetés megterhelése nélkül, a vállalat bonitására való tekintettel, bizonyára kedvező feltételek mellett felvehető beruházási kölcsönnel keresztülvihetné a kormány célkitüzéseket, melyeket mint állami szerv jelenleg nem valósithat meg.

Hivatkoznak a terv pártolói arra, hogy például Csonka-Bácsmegye, Sopron és Somogy vármegye villamositása szinte könnyü szerrel válnék valósággá. Továbbá elérné a kormány azt is, hogy ugy az állami hitel, mind pedig az állami költségvetés megterhelése és minden áldozat nélkül az egységes vezetés alatt kialakuló tarifapolitikával a villamosenergia áralakulására döntő befolyást gyakorolhasson.
B. L.