Régóta várja a magyar ipar a sokat hangoztatott nagy állami kölcsön beruházásait, e pillanatig azonban semmi remény nincs ezeknek a munkáknak a kiadására. Az ipar pedig a végső erőtartalékok felhasználásával igyekszik átküzdeni a válság időszakát, most azonban az a veszedelem fenyegeti a magyar közgazdasági életet, hogy a tavasz nemcsak a mezőgazdaságra jelenti a legnehezebb hónapokat, hanem az iparra is.

A racionalizálás tulajdonképpen a kedvező ipari konjunktura idejére szabott segitő eszköz, a mai inséges foglalkoztatottság idején anyagi előnyeit majdnem teljesen felemésztik a velejáró szociális hátrányok és egyéb nehézségek. 

Igen érdekesen bontakozik ki a helyzet igazi képe abból a nyilatkozatból, amelyet Dunckel Károly, Magyar Acélárugyár Rt. vezérigazgatója tett munkatársunk előtt a gyár foglalkoztatottsága kérdésében. 

– A mezőgazdasági válság, – mondta Dunckel vezérigazgató – és általában a fogyasztók csökkent vásárlóereje a belföldön a mi gyártmányaink keresletét a csökkentette. A világgazdasági válság, s ebből kifolyólag a fogyasztók csökkent felvevőképessége és a verseny kiélesedése következtében az export is nagyon megnehezült. Ha vállalatunk foglalkoztatása mindezek dacára 1930. folyamán alig néhány százalékkal csökkent, annak mindenekelőtt az az oka, hogy az állami beruházások első részlete már jótékony hatását éreztette, azután az, hogy körülbelül három év óta fokozatosan olyan uj cikkek gyártását vettük fel, amelyek gyártási berendezésünkbe illettek és igy üzletkörünkbe voltak kapcsolhatók. Ilyenek például az ipari gépkések, cukorgyári, dohánygyári gépkések, földfuró szerszámok, motorkerékpárok, háromkerekü szállitó járművek, elektromechanikus duzzasztó eljárással gyártott szelepek. 

– A forgalom erősebb leromlását végül azzal is sikerült megakadályoznunk, hogy üzemeinkben a termelést részben uj gyártási eljárások bevezetésével, részben a régi gyártás reorganizálásával olcsóbbá tettük, viszont kereskedelmi osztályunkban az üzletszerzést tudományos megszervezéssel intenzivebbé tettük. 

– A jobb foglalkoztatásra irányuló törekvésünknek azonban elmaradhatatlan feltétele, hogy a magyar közönség fáradságos munkánkat méltányolja, mert sajnos sokszor tapasztaljuk, hogy a vevőközönség egy része egyforma árak és minőség mellett még mindig külföldi gyártmányoknak ad előnyt. nem gondolva arra, hogy ezzel az ország és a saját érdekei ellen is vét. 

– A mai rossz gazdasági helyzeten az állami és községi beruházásnak további fokozatos végrehajtása sokat segithetne, mert ezzel kapcsolatban a magánvállalkozói kedv fellendülésével is számolhatnánk. Fontos volna ezért, hogy a tervbe vett állami és községi munkát mielőtt meginditsák még magasabb kamatozásu kölcsönnel is, mert a magasabb kamatért kárpótlást lehetne találni a beruházási munkákból fakadó magasabb jövedelemben. 

– Az iparban jelenleg ugyszólván mindenki várakozó állásponton van és minden vállalatvezető igyekszik vállalata kereteit olyan szűkre szabni, mely a lecsökkent foglalkoztatással arányban áll.