Köztudomású, hogy Sámsonnak, a bibliai hősnek dus hajában rejtezett hatalmas ereje. A hagyományok szerint sűrű és hosszú volt ez a haj, amelyet Sámson sosem vágatott le. Mikor pedig Delila Levágta alvó ura haját, Sámson egyszerre elveszítette erejét, a filiszteusok rátörtek, megvakították és fogságba hurcolták.

A régi felfogás szerint tehát a hosszú és sűrű haj az emberi erőt jelképezi. Modern korunk hölgyei nyilván szakítottak ezzel a felfogással, amikor levágatták hosszú hajukat. Igaz, hogy eleinte sokan attól tartottak, hogy a nők- akárcsak a bibliai Sámson – elveszítik varázsos erejüket, szépségük hatalmát, melynek egyik legfontosabb és legtermészetesebb tényezője volt a hosszú, hullámos haj.
A félelem azonban alaptalannak bizonyult.

Néhány esztendő alatt megszokta a férfi nem a lekurtított női hajat, az eton- és bubi – frizurák különböző változatatit és kiderült, hogy a hölgyeknek nemcsak a hajuk hosszú voltában rejlik a vonzó erejük. A gyönge nem pedig olyan egészségnek és praktikumnak találta a rövid hajat, hogy - a jelek szerint – még akkor sem volna hajlandó lemondani róla, ha ismét hosszú hajra fordulna a divat. Legújabban a vállig érő, félrövid haj divatja bukkant fel. De nem vált általánossá. Mint ahogyan a hosszú szoknya divatja sem tud újra általánossá válni.

A régi világban, sok évszázadon keresztül a hajvágás a gyász és a rabszolgaság jele volt. Ezt az avult felfogást elsöpörte a modern szellem, amely az egészség és higiénia követelményeit írta zászlajára. A rövid női haj főleg egészséges mivoltával vívta ki végleges diadalát. A rövid haj módot ad a haj és fejbőr kényelmes, gondos ápolására, és a rövidre nyírt női hajnak kialakult a maga esztétikája.
A női fodrászat ötletes divatművészei megtalálták a módját a frizura szépségének, a női hiúság legyezgetésének.

Sámson szomorú példája tehát a modern korban nem ismétlődhetik meg.

A rövidhajú nők nem vesztették el varázsos erejüket, sőt még teljesebbé tették szépségük hatalmát.